Ugrás a fő tartalomhoz
2024. október 12. | Miksa
240 honvédkadét tett fogadalmat Egerben
4 Heves vármegyei oktatási intézmény 240...
A család Isten terve
Szent II. János Pál pápa családokhoz...
Helyi finomságok cseréltek gazdát
Idén 3. alkalommal rendeztek termelői...
Ülésezett az Egri Civil Kerekasztal
Ülésezett szerdán az Egri Civil...
Cicákká és kisegerekké változtak
A Gárdonyi Meseösvény programot harmadik...
Megvan a győztes csapat
Idén is a Wigneres diákok nyerték az...
Végvár konferencia és okosparcellakő-avatás
Hamarosan okosparcellakövet avatnak...
Megnyitott a BrEKKEncs
Napközbeni gyermekfelügyeletet biztosít a...
Tisztelgés az aradi vértanúk emléke előtt
Az aradi vértanúkra emlékezett az Egri...
Rendhagyó Társas Piknik a Bródyban
Kavicsokkal, botokkal és termésekkel...
Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok
Megkezdődött a helyreállítás az Ovi...
Fürdőzők helyett hajók, repülők és autók
Lubickoló emberek helyett élethű hajók,...
Tizennégy gólos Veszprém-győzelem Egerben
Negyedórán keresztül tartotta előnyét a...
Tisztelet a hősöknek
Az aradi vértanúkra emlékezett a város a...
Súlyos vereség a bajnoki nyitányon
A tavalyi bajnoki negyedik Veszprém...
Újranyit a vártörténeti kiállítás
A restaurálási folyamat végén járnak a...
Egerben látható először a vándorkiállítás
Vidéken Egerben látható először az az...
Megalakult Eger új közgyűlése
Megalakult az egri közgyűlés...
A szépkorúakat köszöntötték Egerben
Kultúrműsorral, kitüntetések és...
Pénteken kezdődik a 17. Nemzeti Vágta
Pénteken kezdődik a Nemzeti Vágta, melyet...
Búcsú a felújított bazilikában
Búcsúi szentmisét tartottak a...
Rendben megtörtént a polgármesteri átadás-átvételi
Október 1-jével hivatalba lépett Vágner...
Kutatók Éjszakája
Előadásokkal, illetve látványos fizikai...
Megáldották a felújított Bazilikát
A bazilika homlokzatán látható felirat...
VIII. Tarisznyavári Mulatságok a Várműhelyben
Nyolcadik alkalommal rendeztek...
Egészségmegőrzés a Országos Könyvtári Napokon
Szeptember 30-án kezdődtek az Országos...
Megkezdődött az őszi virágültetés a városban
Színes árvácskákat, százszorszépeket...
A duális képzés sikere a cél
A duális képzés sikeréért működik...
Számos elismerést kiosztottak az Időseknek
Az Idősek világnapja alkalmából...

Harmadik séta: A Rác hóstya felé

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A Rác hóstya legjellegzetesebb épülete a görögkeleti Rác-templom, amely messziről látszik a város legtöbb helyéről. Az eddigi barangolásunk színhelyéről, a Cifra hóstyáról is szép látvány, ahogy a dombtetőn magasodik. A Bárány utcáról a Cifra utcán keresztül, a Mária utcán keresztül közelíthetjük meg.


A Széchenyi út 55. alatti ház, az egykori parókia, ahol Vitkovics Mihály költő született, ma műalkotások otthona: a Vitkovics és a Kálnoky László irodalmi emlékkiállítás található benne, illetve a Kepes-gyűjtemény.

 

A Rác-templom a középkori Szt. Miklós templom helyén épült, melyet a törökök valószínűleg mecsetté alakítottak át. Mostani formáját 1784 és 1788 között nyerte el. Egerben jelentős számú rác és görög élt, a karcsú tornyú templom építését II. József engedélyezte számukra. Az volt az egyetlen kikötése a városnak, hogy csak farral a főutcának készülhetett el. Az építészeti stílusa a XVIII. század végének jellegzetes copf stílusát idézi. A templomba belépve leginkább szembeötlő az egész teret uraló hatalmas ikonosztáz.

 

A Széchenyi utca északi vége a Ráckapu térbe torkollik. Egykor itt volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc-kapunak, utóbb Rác-kapunak. Telekessy püspök, a város ura itt fogadta Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án.

 

A Ráckapu-térről nyílik két híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és Verőszala. Ez a sor is a megsemmisülés előtti utolsó pillanat jeleit viseli magán. Ahogy végig haladunk a pincék között, látjuk, hogy egy jelentős részüket már eltömedékelték, garázzsá alakították.

Az utca elején viszont néhány neves termelő megtelepedett, s az értő közönségnek szívesen is kínálja jó borát. Így remélhető, hogy nem számolódik fel ez a régi, hagyományőrző környék, a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora.

 

A figyelmünket elsőre az Egervin Rt. óriási tartályai ragadják meg, mint a nagyüzemi bortermelés kellékei. Itt húzódik a föld alatt központi pincészetük is, amely úgy keletkezett, hogy egybe nyitottak régi, közepes, vagy annál nagyobb pincészeteket. Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója.

Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni.

 

Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat.

A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső területeknek.Errefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni. 
Ha a szőlők közé megyünk, találkozhatunk az úgynevezett rázós utakkal, amelyek terméskővel, középre lejtő formában vannak kialakítva. Sok ilyen kellene a határba, mert megszűri és leviszi a vizet, s nem engedi a sarat rákerülni. Nem megy olyan hamar tönkre, mint a betonút, igaz, nem is lehet olyan gyorsan haladni rajta, ahogy a hétvégi kertészkedők szeretnének.

 

A Baktai út és a Felnémet közötti részen találjuk a Délést, amely kecskelegelő volt, akad itt úgynevezett Érseki is, amely néven a város több pontján húzódtak földterületek.
Ha tovább megyünk, láthatjuk az egykori Mayer és Víg féle birtokot is, ahol a rácok először termeltek szőlőt. Az általuk betelepített fajták miatt terjedt el, hogy elsősorban a fehér szőlőknek jó ez a rész, pedig a koraérésű Kadarka is jól megterem.

 

Ha ezt a környéket is felderítjük, találunk olyan területeket is, ahol a filoxéria-vész óta nem terem szőlő, de hamarosan újratelepítik a vállalkozó kedvűek. Felfigyelhetünk arra is, hogy hódít errefelé a lovassport, a tehetősebbek a hátasukat rábízzák egy-egy farmra, ahol gondját viselik, s alkalmasint innen viszik el lovagolni.

 

Amikor a Rákóczi úton folytatjuk tovább ismerkedésünket, megláthatjuk a városnak azt az arcát, amely a huszadik század terméke. A lakótelep a régi Nagylapos területére épült, amely a település egyik zöldségeskertje volt. Ma is látszódnak a nyomai azoknak a kiskerteknek, amelyek már jobbára nem a mezőgazdasági termelést, inkább a hétvégi kedvtelést szolgálják.

 

Az Egerhez tartozó Felnémet község a XII. században erre megtelepedett német-flamand népességtől kapta nevét. A középkorban a megye egyik legnépesebb települése volt, mezővárosi rangban. Temploma 1715-ben épült, s a templom aljában szép borospincék találhatóak.

 

A Cifrakapu úton továbbhaladva, a városon kívül elmehetünk még az úgynevezett Dónát, a Gröber és a Hergyimó közelébe. Megkereshetjük a Szent Dónát keresztet, illetve szobrot, amelyet nemrég avatott fel a hegyközség a szőlőtermés védőszentjének.



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!