Ugrás a fő tartalomhoz
2024. július 17. | Endre
Városunk is csatlakozott
Elkezdődött a Műanyagmentes július...
Folytatja a vadvirágos rétek telepítését
Tavasszal három új helyszínen telepített...
Villám csapott egy kéménybe a Szent János utcában
Kéménybe csapott egy villám a Szent...
Szent Donát védelmét kérték
Bőséges és kiváló minőségű...
A belváros fáit nézték meg a sétán
Virágok, fák, kertek témában ingyenes...
Bor, mámor, Érsekkert
Kihirdették a fesztivál legjobb nedűit...
Magyar nyelv és kultúra a nyári egyetemen
A magyar mint idegen nyelv, ez egy volt a...
Kétpoharas módszerrel zsűriztek
Egy 9 fős zsűri 49 borból választotta ki...
Rendkívül jó a magyar dinnye
Már érik a hazai földeken a forró napok...
A nyár eddigi legpezsgőbb hétvégéje jön
Borünnep, szabadtéri színház,...
3 nap alatt 300 féle bor
A három nap alatt, több mint 300 tétel...
Vizet osztott az önkormányzat a belvárosban
Tombol a hőség Egerben is. A közel 40...
Utánpótlás érmek a világbajnokságokon
Az Egri Vízilabda Klub több utánpótlás...
Újra működik a hőmérő
Megjavították az Eszterházy téren...
Izgalmas versenyszámok, illusztris vendégek
Izgalmas versenyszámok és külföldi...
Idén is sztárok és élőzene a Bárzenész Fesztiválon
Idén is változatos programokkal várja a...
Erdei kaland a vadonban
Nomád körülmények között, az erdőben...
Hőségriadó Heves vármegyében is
Vízosztás, locsoló autók és párakapuk...
Fejes gólokkal nyert Egerben a DVSC II.
Második hazai edzőmérkőzésén a DVSC...
Az egri modellt tanulmányozták a kecskeméti civilek
Szakmai egyeztetést tartottak az egri és a...
Energiatakarékosabb lett a Bárány uszoda
Az előző évi TAO pályázatnak...
Több mint 770-en vették át diplomájukat
Több mint 770 hallgató vette át...
A tavalyi csapat gerince együtt marad
A fiatal játékosok beépítése lesz a...
39 év után újra Egerben tartották a Vándorgyűlést
Egerben tartották 154. Vándorgyűlését...
Tájképeket és filozófiai alkotásokat is díjaztak
Június végén megnyílt a 25. Egri...
Vereséget szenvedett a Martfűtől az Eger SE
Új edzővel kezdte meg a következő...
Hűsítő és pörgős kikapcsolódást ígér a strand
Egészség- és sportnapot tartanak július...
Egerben is több helyen dughatjuk töltőre az autónkat
Országszerte több mint száz, fővároson...
Rekordszámú előadás és sikeres évzárás
Rekordszámú előadása és közönsége...
Új gyalogátkelőhely épül a Szalapart úton
Elkezdődött a Szalapart utca 84. szám...

Az egri pincékben

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Sokan tudják, hogy Egerre jellemzőek a pincék. Mintegy 140 km hosszan húzódnak a föld alatt a már föltárt járatok, amelyek évszázadok alatt alakultak ki.


A bor jó minőségét a szőlőfajták, az éghajlati és földtani adottságok, a korszerű művelési módszerek mellett a tárolás megfelelő lehetőségei befolyásolják.

 

A tárolás különböző formái többféleképpen hatnak a borra, legeredményesebb a pincében való elhelyezés. Európában a pincék jó része lakóházak, kastélyok, vendéglők, esetleg várak alatt húzódik, s azokkal együtt épült.

 

Az emberi találékonyság a puha kőbe vájt üregeket a lakás, állattartás mellett bortárolásra is igénybe vette. Így volt ez Egerben és környékén is. A lyukpincék előnye, hogy a bennük elhelyezett bor 10-15 Celsius fokon tartható el úgy, hogy ez a hőmérséklet az esztendő minden szakaszában állandó.

 

Emellett a pince, a benne élő mohák, szervezetek és így nemes penész segítségével sajátos atmoszférát teremt, kellemes illata is elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

 

Eger város sok százra tehető pincéinek kisebb része a középkori, fallal körül vett város területén, más részük a határban fekszik. A gazdasági, társadalmi tagozódás következtében természetesen a pincék különböztek egymástól.

 

A nagybirtokosok, a városi polgárok, és a kisebb szőlőket művelők pincéi elsősorban méreteikben mások, megmunkálásuk, formájuk, díszítésük is változó.

 

Eger bortároló helyei nagyobbrészt nem a város területén, hanem azon kívül vannak. A XVI. században, s a török uralom alatt a város környékén lévő kisebb települések jórészt megszűntek, népességük eltűnt, vagy elvándorolt, vagy pedig beolvadt a városéba.

 

A város régi pincéit néhány helyen vendéglátás céljaira használják fel, főleg így lehet velük megismerkedni a vendégeknek.

 

Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a Szépasszony völggyel. Ez a 100-150 pincét számláló terület szintén az egykori városfalakon kívül fekszik, abban különbözik a többitől, hogy készítése nem egy elhagyatott, néptelen településhez kapcsolódik, keletkezése, kialakulása, kezdete pontosabban meghatározható.

 

A legrégebbi összefüggő pincesor, az Öregsor két részét az 1770-es években kezdték épülni, valószínűleg az egri, régi épületeken dolgozó kőfaragók közreműködésével. Egyes pincék faragványai legalábbis erre utalnak.

 

A pinceépítés jelentőségét fokozta még Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, amelynek keretében föllendült a bortermelés, megteremtették a bor piacát, ezért szükség volt megfelelő tároló helységekre.

 

A Szépasszonyvölgy teljes történetéhez hozzátartozik, hogy a XVII. századi Öregsor után olyan kevésbé ismert pincék sorakoznak, amelyek korban megelőzhették azokat.

 

Az egri és általában a tufába vájt pincék egyik sajátossága, hogy előbb voltak az ágak és később épültek eléjük a borházak.

 

Vannak olyan esetek és nem kis számban, ahol a borház éppúgy kőbe vájt, mint maga az ág. Formájuk, nagyságuk rendkívül változatos, attól függően, hogy a fejlődés milyen fokozatát képviselik: a kezdetleges lyuktól, a vájt, borházas, az épített borházas, a többágú, sőt több szintű pincéig.

 



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!