Ugrás a fő tartalomhoz
2023. június 07. | Róbert
94. Ünnepi Könyvhét a Bródyban
Egerben június 6-a és 9-e között...
Zsidó Kultúra Napja
Neves egri személyekről és családokról...
Tanulmányi versenyek győzteseit fogadták
Több mint száz diáknak és tanáraiknak...
Június végén ismét Kaláka Fesztivál Egerben
A 43. Kaláka Fesztivál 2023. június...
A nemzeti összetartozás napja a Pyrker téren
Idén 103 éve, június 4-én a írták...
Tankerületi elismerések Pedagógusnap alkalmából
Több mint félszáz pedagógus vehetett át...
43. alkalommal rendezik meg a Kaláka Fesztivált
Vers- és templomkoncerttel,...
Nemzeti Összetartozás Napja
1920-ban a magyar királyság 1000 éves...
Trianon-emléknap a Dobó Gimnáziumban
Trianon-emléknapot szervezett az Egri Dobó...
Szerbiába utaznak hétvégén az egri ökölvívók
Két aranyérmet és három ezüstérmet...
40 éves a Móra Ferenc Tagiskola
Kiállítással, versekkel és színpadi...
Agria Nyári Játékok az Egri Várban
Operettel, musicallel és zenés...
Biztonságosabban lehet kerékpározni a Kertész utcában
Biztonságosabb közlekedést nyújt a...
Új bérleteket is vásárolhatnak a színházkedvelők
Forráshiány miatt - a korábbi évek...
Tizenkét ország háromszáz ökölvívója érkezik
Ismét nemzetközi mezőny gyűlik össze a...
Új gyalogátkelőhelyek létesültek a városban
Új gyalogátkelőhelyekkel gazdagodott a...
Tanácsadók segítik a földgáz kiváltását
Az Európai Beruházási Bank...
A főszezonra készül a turisztikai iroda
A turisztikai irodák a nyári szezonban az...
Gyermek- és családi nap
57 éves múltra tekint vissza a gyermeknapi...
Nyugdíjba vonuló levéltárosok tiszteletére jelent meg
Új tanulmánykötetet jelentetett meg a...
Gyermeknapi forgatag az Érsekkertben
Ugrálóvár, Ninja-pálya, vidámpark,...
Pünkösdi forgatag, kiállításmegnyitó és gyermeknap
Izgalmas programokon vehettek részt az...
Csillagot kapott Koltai Lajos
2018-ban kezdte meg az Eger Sikeréért...
65 év, 65 fénykép – Jubilál a Heves Megyei Fotóklub
Nagy múltra tekint vissza a Heves Megyei...
Régészet Napja a Dobó István Vármúzeumban
Idén is csatlakozik a Dobó István...
Sporttámogatások és óvodai étkeztetés is
Sportegyesületek támogatását, valamint...
Kihirdették az Egri Érsek Bora kitüntetettjeit
Az Egri Érsek Bora címet már 2015 óta...
Erdésznők Országos Találkozója
Idén Egerben rendezték meg az Erdésznők...
Futással a békéért
„Tedd meg az első lépést!” - ez a...
Tégy egy lépést a békéért
A Peace Run-t 36 évvel ezelőtt Sir Chinmoy...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!