2021. szeptember 25. | Eufrozina
Eger.hu
Kutatók éjszakája az egyetemen és a HKIK-ban
Kutatók éjszakája az egyetemen és a...
Öt egyetemi kar 100 programja várta az...
Kitüntetések átadása előzte meg a megyei közgyűlést
Kitüntetések átadása előzte meg a...
Idén Köves Gábor Nándorné, nyugalmazott...
Egri és esztergomi emlékeket kutatnak Itáliában
Egri és esztergomi emlékeket kutatnak...
Itáliában fellelhető írásos emlékek...
Közel 150 gyermek vett részt az emlékfutáson
Közel 150 gyermek vett részt az...
Közel 150 gyermek vett részt a 26....
Családsegítő intézkedések a kormánytól
Családsegítő intézkedések a...
Az önkormányzatok és a civilek számára...
NB I/B.: Eszterházy SC - Hajdúnánás SK 32-22
NB I/B.: Eszterházy SC - Hajdúnánás...
Az egyik riválissal a Hajdúnánás ellen...
Foglalkoztatási Paktum
Foglalkoztatási Paktum
60 hónap alatt több mint 600 regisztrált...
Tanévnyitó fórumot tartott a Pedagógusok Szakszervezete
Tanévnyitó fórumot tartott a...
Tanévnyitó fórumot tartott a Pedagógusok...
Szakmai nap az Elemi Rehabilitációs Centrumban
Szakmai nap az Elemi Rehabilitációs...
Szakmai napot tartottak a Heves Megyei Elemi...
A város több pontján várták reggelivel a bringásokat
A város több pontján várták...
Szerdán reggel a város több pontján...
Nemzetközi Cukorbeteg Találkozó
Nemzetközi Cukorbeteg Találkozó
Eger Civil Ünnepéhez kapcsolódóan idén...
Sok baleset történik a vasúti átjárókban
Sok baleset történik a vasúti...
Érj haza biztonságban! Ezzel a címmel...
Rohamosan fejlődik Felsőtárkány ipari parkja
Rohamosan fejlődik Felsőtárkány...
Két helyszínen több mint 600 millió...
HIRDETMÉNY
HIRDETMÉNY
Felhívjuk a nem mozgóboltként működő...
Belvárosi Filmpiknik
Belvárosi Filmpiknik
A kaland-, akció- és horrorfilmek, illetve...
Megkezdődött a hídfelújítás a Szalában
Megkezdődött a hídfelújítás a...
Megkezdődött a tavalyi villámárvíz...
Jönnek a TOP Plusz pályázatai
Jönnek a TOP Plusz pályázatai
Hamarosan pályázhatóak lesznek az idén...
Járványügyi intézkedések mellett zajlik
Járványügyi intézkedések mellett...
A felvételi eljárás sikerességéről, a...
A múlt és a jelen darabjaiból meríthettek a színházban
A múlt és a jelen darabjaiból...
A múlt és a jelen színházi...
Több forgalmirend-változás is várható
Több forgalmirend-változás is...
Több forgalmirend-változás is várható...
Átadták a Legszebb Konyhakertek díjait
Átadták a Legszebb Konyhakertek...
Idén kilencedig alkalommal keresték az...
Elkezdődött a Biztonság Hete a városban
Elkezdődött a Biztonság Hete a...
Idén a 4. osztályos iskolások állnak a...
Szüreti pincetúra a Szépasszonyvölgyben
Szüreti pincetúra a...
Szüreti mulatságra várták a...
Több mint 50 civil szervezet mutatkozott be
Több mint 50 civil szervezet...
26. alkalommal népesült be az Érsekkert...
FIDESZ: A baloldal nem foglalkozik a vidék helyzetével
FIDESZ: A baloldal nem foglalkozik a...
Berecz Mátyás és Jánosi Zoltán...
Éter Plusz
Éter Plusz
Színvonalas programok, jó zene és...
Letették az esküt az elsős eventusos diákok
Letették az esküt az elsős eventusos...
Letették hagyományos év eleji esküjüket...
Visszatértek a látogatók az egri várba
Visszatértek a látogatók az egri...
A nyári turistaszezont értékelték és az...
A helyi és helyközi járatok összevonását tervezik
A helyi és helyközi járatok...
A Volánbusz Zrt.-vel tárgyalt az elmúlt...
Több mint 10 milliárd forint jut a civileknek
Több mint 10 milliárd forint jut a...
Október 4-től pályázhatnak a civil...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
ESBA