Ugrás a fő tartalomhoz
2023. november 28. | Stefánia
Elindult az Eger Advent
November 25-én, szombaton elkezdődött az...
50 éves fennállását ünnepelte a Tinódi Tagiskola
Zenés, táncos gálaesttel ünnepelte 50...
Véradókat díjazott a Vöröskereszt
Adj vért és ments meg három életet!...
Egyre többen vásárolnak tisztán elektromos autót
A Zöld Mobilitás Konferencián a...
Helyreállították a leomlott támfalat
Az év elején leomlott támfalat...
 Helyreállították a leomlott támfalat
Elkészült a Szépasszonyvölgyben év...
Új burkolatot kapott három utca
Mintegy 18 millió forintból három utcát...
XXI. Dr. Renn Oszkár emlékülés
Huszonegyedik alkalommal tartott...
Osztják a LED-izzókat
Az önkormányzati kezdeményezés célja,...
Kotorják a patakmedret
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata...
50 éves a Wigner Kollégium
50 éves a Wigner Kollégium. A kerek...
Színes programokkal érkezik az Advent
Sajtótájékoztatón mutatták be az Eger...
Szociális Munka Napja
Szociális Munka Napja: A segítőket...
Felállították a város karácsonyfáját
Felállították Eger karácsonyfáját a...
Sokan érezték a bükki földrengést a környéken
Kedd este óta reng a föld a Bükkben....
Megérkezett Eger idei karácsonyfája
A 13 méteres, közel 2,5 tonnás...
Felkészült a téli üzemre a Városgondozás
Már felkészítették a gépeket és a...
Szakmai Szolfézs nap a zeneiskolában
Szakmai konferenciát rendeztek az Egri...
Márton-napi vacsora és újborkóstoló
Lúdkása, libacomb, lúdlábtorta és...
Elkezdték a karácsonyi dekorációk kihelyezését
Advent közeledtével elkezdődtek a...
Lámpásokat gyújtottak az óvodások
Mondókákkal, dalokkal és lámpásokkal...
Téli üzemmód a Közútnál
Felkészült a téli időjárásra a Magyar...
Már cégek is kérhetnek automatikus részletfizetést
Októbertől már cégek is kérhetnek...
Már kérhető az influenza elleni védőoltás
A szezonális influenza elleni védekezés...
A Dunaújvárosi Egyetemmel működik együtt
Együttműködési megállapodást kötött...
A Dunaújváros nyerte a bajnoki rangadót
Visszavágott a tavalyi bajnoki döntőben...
Pályaválasztási kiállítás a sportcsarnokban
Hetedikes és nyolcadikos diákok számára...
Befejeződött a Gyakorlóiskola épületeinek fejlesztése
Tantermek, tornacsarnokok és folyosók...
Egerben startolt a Blahalouisiana Szeressetek turnéja
Szeressetek turnéjának első...
Nyílt napot tartottak a Gyakorlóiskolában
Nyílt napot tartottak az Eszterházy...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!