Ugrás a fő tartalomhoz
2022. szeptember 30. | Jeromos
Két cég vezetőjét is leváltotta az egri közgyűlés
Közgyűlést tartott csütörtökön az...
Szombaton kezdődik a népszámlálás
Október elsején kezdődik a...
Tizenegy góllal győzött a QHB Eger
Második hazai mérkőzését is megnyerte...
Elkezdődött a Felnémeti Szüret
Egy feliratos falidísz-kiállítás...
Néhány napos céget bízhattak meg a munkával
Az Eger Termál Kft-nél talált gyanús...
A hónap végéig elkészülhet a Kertész út
Több közlekedési beruházás zajlik a...
Utolsó másodperces góllal győzött az Eszterházy
Négy forduló után is száz százalékos a...
Élelmiszert oszt a rászorulóknak
Augusztus közepe óta folyamatosan segíti...
30 éve alakult a megyei nyugdíjas szövetség
1992-es alakulása óta számos...
A mezőgazdasági szakképzés fellendítése a cél
A klímaváltozás, a víz- és a...
Sajtótájékoztatót tartott az egri Fidesz frakció
A buszmenetrendről, a Senator ház további...
Közgyűlési döntés nélkül is racionalizálhatnak
Végrehajtható takarékossági...
A Korda házaspár koncertjével ért véget
Számos koncert és előadás várta a...
Dr. Bitskey István kapta a sétány hetedik csillagát
Eger díszpolgára, a Széchenyi-díjas...
Ismét megrendezték a barokk futóparádét
Barokk Futóparádé helyszíne volt...
Támogató eljárás a helyi adóztatásban
Támogató eljárással segíti az adózók...
Pénteken kezdődik a kutatók éjszakája
Pénteken rendezik a Kutatók Éjszakáját,...
Egerben ért véget az Oldtimer Szuperkupa
Egerben ért célba az Oldtimer Szuperkupa...
Hatodik alkalommal tartották meg
Kézműves foglalkozások, tárgybemutatók,...
Ismét várja az érdeklődőket a Richter Egészségváros
3,5 millió forintnyi adomány...
Idén is magasba emelték a gyerekeket
Hazánkban mintegy 40 település, köztük...
A mozgást népszerűsítették az Autómentes Napon
Csütörtökön délután a Dobó térre...
Téli üzemre állt át az Egri Termál- és Strandfürdő
A nyári főszezonban naponta négy-ötezer...
Küzdenek és hajtanak a férfi kézilabdások
A másodosztályú kézilabda bajnokság...
Családbarát törekvések az Eszterházyn
Családbarát Egyetem Együttműködést...
Kisiskolások szüreteltek a kőlyuktetői ültetvényen
Kisiskolások tanulhatták meg a...
A hosszúhajú veszedelem című előadással kezdődött
A Gárdonyi 100 emlékévhez is...
Őszi rendezvények a vármúzeumban
Rengeteg múzeumpedagógiai és...
Reggelivel kedveskedtek a bringásoknak
Reggelivel kedveskedtek a bringásoknak...
Sok munkával kezdik a kéményseprők a fűtési szezont
Elkezdődött a fűtési szezon, amire a...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!
Fejlesztési projektek