Környezetvédelem

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 

2011 közbeszerzési terv-Társulás-Heves
KÉ_27330_2010_AF-Eger_hulladék_PR.pdf
KÉ_27348_2010_AF-Eger_hulladék_projektmen.pdf
TED_274880_2010_AF-Eger_projektmen.pdf

A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás rekultivációs projektjének hivatalos honlapja 

A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” (KEOP-7.2.3.0 )

Letölthető : közbeszerzési terv 

Friss hírek, események 

A "Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás működési területén a bezárt települési szilárd-hulladék lerakók rekultivációja" című második fordulós projektet a Társulás megnyerte. 

 

Mi is az a rekultiváció? 

• Egy hulladék- vagy szeméttelep bezárása, megfelelően biztonságos utólagos szigetelése és visszaillesztés régi környezetébe, a körülölelő tájba;
• vagy a területen lévő összes hulladék felszedése, elszállítása, szükség esetén teljes földcseréje, a terület rehabilitálása) 

 

Közvélemény-kutatás készült a résztvevő települések környezettudatosságáról  

2009. áprilisában 9 érintett településen 250 embert kérdeztünk környezettudatossággal és a rekultivációval kapcsolatban. Az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk: milyen az emberek tájékozottsága a hulladékkezelés terén, mit tudnak a helyi szeméttelep sorsáról, milyen információik vannak a folyamatban levő Európai Uniós beruházásról. 

 

Környezettudatosság

A környezettudatosság terén a lakosság tájékozottnak bizonyult, a megkérdezettek 30 %-a rendszeresen figyel arra, hogy a kezelést igénylő hulladékokat megfelelő helyre juttassa, további 9 %-uk pedig általában betartja az ismert szabályokat.

 

A feni eredményeken belül persze nagy az eltérés a különböző hulladéktípusok esetében: a lemerült elemek gyűjtése és a csomagolás nélküli vásárlás határozottan ígéretes arányokat mutat: a résztvevők több, mint 50%-a rendszeresen, vagy általában odafigyel ezekre. Rosszabb azonban a helyzet a visszaváltható palackba töltött üdítőitalok vásárlása és az elektronikai hulladékok, valamint a lejárt gyógyszerek leadása esetében.

 

Sajnos az emberek 1/3-át nem érdeklik ezek a hulladékgyűjtési szempontok, vagy úgy látják nincs ilyen jellegű kötelezettségük, felelősségvállalásuk a háztartásban keletkező hulladékokkal szemben. További 16% pedig úgy érzi nincs lehetősége a felsorolt szempontok figyelembe vételére, vagy egész egyszerűen nem tudja, hogyan kell kezelni az ilyen típusú hulladékokat. 

 

Hulladéklerakó 

A helyi hulladéklerakókkal kapcsolatos válaszokból kitűnik, hogy sokan úgy látják: a jelenlegi állapot hosszútávon nem tartható fent. A megkérdezettek 54%-a szerint a hulladéklerakó hozzájárul a település környezetének szennyezéséhez, ám sokan nem tudnak a szeméttelep okozta kockázatokról.

 

Viszont mikor a résztvevőket arról kérdeztük, szerintük miért kell bezárni a helyi hulladéklerakót nagyrészt több okot is felsoroltak, és alapvetően indokoltnak találták a bezárást.

 

 

 

Rekultiváció

A rekultiváció fogalmának meghatározására a résztvevők közül 38-an vállalkoztak. A három felajánlott lehetőség közül választók a felhalmozott hulladék szigetelését látták fontos szempontnak. 

 

 

 

 Rekultivációs projekt

A helyzet megoldására irányuló beruházásról úgy tűnik egyelőre kevesen értesültek. A tervezett Uniós projektről a kérdezettek közel 80%-ának semmilyen információja nincs, de ez az arány a beruházás munkálatainak megkezdése előtt, megfelelő tájékoztatás eredményeképpen még jelentősen javulhat.

 

 

A térségi szintű kezdeményezés - mára már projekt - története 

A projekt keretében fejlesztendő tevékenység az önkormányzati tulajdonban lévő települési szilárd hulladéklerakók rekultiválása (a hulladék kezelése és a területek megfelelő gondozása által azok „visszaadása” a természetnek). A rekultivációt nem csak társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi okok indokolják, hanem a jelenleg hatályos jogszabályok is megkövetelik.

A területen lévő lerakók döntő többsége az 1970-es években létesült. Ekkor a városi és községi Tanácsok jelölték ki a hulladék elhelyezésére szolgáló területet. A helykijelöléseknél azonban sok esetben nem vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.

A lerakók rendszeres művelése (hulladék elterítése, takarása stb.) nem történt meg.
A környezetvédelmi jogszabályok megjelenését követően, a szigorodó előírásoknak köszönhetően a lerakók sorban bezártak, de a rekultivációjuk nem történt meg. A határozatok alapján a jelenleg működő lerakók 2009. július 15-ig bezárásra kerülnek.

Az előzetes felmérési információk, valamint az önkormányzatok által szolgáltatott adatok felhasználásával a jelzett helyszíneket 2007. május 15. és június 15. közötti időszakban helyszíni bejárással felmérték. A térségben 45 lerakót regisztráltak. Ezeknek nagyobb része megfelelt jelen pályázat feltételeinek, de a többi is vállalta, hogy a pályázat beadásig rendezi a helyzetét. 

 

Jelen 

A projektről már elkészült egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány, mely a 2007-es adatokat vette alapul. Jelenleg a területeket újra felmérik, hogy a második fordulóban is pontos, friss adatokkal dolgozhassanak, a munkálatok várhatóan 2011-ben kezdődhetnek meg. 

 

Természetvédelemi területek gazdagsága  

 

Az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el országunk legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe. A régióban négy nemzeti park: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, és öt tájvédelmi körzet: Borsodi Mezőségi, Hevesi Fűvespuszták, Hollókői, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természeti Terület, Karancs-Medves, Kelet-Cserhát, Kesznyéteni, Lázbérci, Mátrai, Tarnavidéki, Tokaj-Bodrogzúg, Zempléni található.

A fentiekben említett nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Natura 2000 program részei. Ezek a területek a természeti értékek védelme miatt fokozott figyelmet igényelnek az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása során. A rekultivációs programban megjelölt lerakók közül a recski és a tarnamérai lerakó a Natura 2000 programban Különleges Madárvédelmi Terület minősítést kapott. Ez a körülmény különösen indokolja, hogy minél előbb elkezdődhessen a mesterséges tevékenység következményeinek helyreállítása. De nem csak a környezetvédelmi területek védelme érdekében fontos a rekultivációs projekt megvalósítása. A projekt elsődleges célja a szennyezőforrások feltárása, a szennyezések megszűntetése, ezáltal a felszín alatti vízkészlet és a földtani közeg védelme, ugyanakkor több lerakó közvetlenül élővíz mellett, vagy annak egy-két száz méteres körzetében, árterületen helyezkedik el, ami fokozottan veszélyezteti a felszíni vizek tisztaságát. 

 

A rekultiváció elmaradásával járó kockázatok - nem csak környezeti, de társadalmi ügy is

 

 

 Környezeti kockázatok:

A területen működő hulladéklerakók műszaki feltételei nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, így bezárásukra 2009. július 15-vel mindenképpen sor kerül. Ám a bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése (azaz a környezeti veszélyeztetés növekszik), sőt valószínűsíthető, hogy a meglévő megtűrt hulladéklerakók tovább üzemelnének. Pedig az érintett térségben számos helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny területek találhatók, amelyek károsítása, veszélyeztetése nem folytatható. Emellett a hulladékok szelektív gyűjtése csak jóval hosszabb időszakon belül következne be.

 

Társadalmi kockázatok:

A rekultiválandó lerakóval rendelkező települések között számos hátrányos helyzetű önkormányzat található, amely éppen azért csatlakozott a társuláshoz, mivel saját erejéből nem tudja megoldani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatokat.

 

A jelenlegi helyzet több lerakó esetében még rövidtávon sem fenntartható, de minden esetben a közeljövőben szükséges a rekultiváció elvégzése. A mostani helyzet fennmaradásának következményei mind környezeti, mind gazdaságági szempontból már most egyértelműek.

Másik fontos szempont, hogy a rekultiválandó hulladéklerakók általában a falvak városok szélén, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok által lakott térségekben találhatók. Mivel a rekultiválatlan lerakó látványa (esetlegesen szaga) eleve negatívan befolyásolja az emberek ingatlan vásárlásra vonatkozó döntését, ezért a lerakó körül található ingatlanok értéke alacsonyabb. Amennyiben a terület rekultiválásra kerül, megszűnik a negatív hatás, így a lerakó körül lakó – esetlegesen szociálisan is hátrányos – rétegek társadalmi helyzete javul, hiszen ingatlanjaik értéke növekszik. További pozitív társadalmi hatás a falvak, városok tájképének javulása, amely egyúttal a környék turisztikai potenciálját is növelheti. 

 

A projekt illeszkedése az országos és regionális tervekhez 

A projekt kidolgozásakor a résztvevők nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy annak minden eleme alkalmazkodjon az Európai Uniós, országos, regionális és helyi környezetvédelmi előírásokhoz, programokhoz és hulladékgazdálkodási tervekhez.

Négy tervet emelnénk ki ezek közül: az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, az Észak-magyarországi Operatív Programot, és a Környezet és Energia Operatív Programot. Ezek mindegyike fogalakozik a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, valamint tartalmaz rekultivációval kapcsolatos terveket. A projekt ezek alapján készül el, ezáltal hozzájárulva az országos célkitűzések teljesüléséhez. 

 

 

Lerakók rekultiválásának módjai, azok folyamata 

A vizsgálati adatok alapján a lerakókat két csoportra bontjuk helyben, illetve felszámolással rekultiválandókra. Első körben meg kell határozni – az illetékes Környezetvédelmi Hatósággal egyeztetve –, hogy mely lerakók kerülnek felszámolásra és melyek helyben rekultiválásra. A helyben rekultiváció esetén a 20/2006 (IV.5) KvVM rendeletben előírt feltételeknek megfelelően a lerakók együtemű, vagy kétütemű rekultivációra kerülnek. Felszámolásra a korábbi kötelezések szerint, illetve a felülvizsgálatok során kapott adatok elemzése alapján kerülnek a lerakók. 

A felszámolás és helyben rekultiváció közös feladatai 

Minden rekultiválásra kerülő lerakó kisebb-nagyobb mértékben egyedi eset, de a rekultiváció végrehajtása és folyamatai, azért jól általánosíthatók. A projekt végrehajtása során a rekultiváció/felszámolás munkafolyamatait az alábbiakban mutatjuk be.

 

Első lépésként mindkét esetben a növényzet irtására és a bontási munkálatok elvégzésére kerül sor. A növényzettel borított munkaterület megtisztítását a munkát akadályozó növényzettől - fakivágás, tuskózás, bozótirtás, gyepfeltörés - a zöldterületek, fák védelmére vonatkozó helyi és országos hatósági és jogszabályi előírások betartásával, a szükséges engedélyek megszerzésével, a megfelelő tervek és szakvélemények elkészítésével lehet végrehajtani. Ezután következhetnek a bontási munkák, aminek során az egyes hulladéklerakók esetében a funkciójukat vesztett létesítményeket, berendezéseket számolják fel. A bontás során keletkezett hulladékot természetesen megfelelően osztályozzák és kezelik a munka végeztével. 

A lerakók felszámolásának specifikus feladatai 

A felszámolás során a felszedésre kerülő hulladékok összetétele lényeges szempont, mivel azt szedés közben szétválogatják, az úgynevezett külön kezelendő hulladékoktól elválasztják a B3 alkategóriájú maradék hulladékot, majd külön kezelik. Ezt követi a tereprendezés fázisa, ami a rekultivációs tervekben megjelölt, illetve a tervrajzokon ábrázolt morfológiai állapot előállítását jelenti, a rendezett terepet a táj, környezet formáiba simítják el. Majd a felszámolás során a felszedésre kerülő hulladékból méret, térfogatsúly, és egyéb fizikai tulajdonságok alapján megtervezett helyszíni válogatással külön választják a különböző hulladékfajtákat. A helyszíni válogatást követően a maradék hulladékot, engedéllyel rendelkező lerakóba szállítják, helyben csak az inert (jelentéktelen környezeti szennyezést okozó) és a komposztálódott hulladék marad. 

 

Helyben rekultiváció specifikus feladatai

 

A helyben történő rekultiváció természetesen teljesen más feladatokat kíván. Ezek közül az első lépés a hulladék összetolása, áthalmozása, és tömörítése, ezáltal a tervrajzokon szereplő morfológiai állapot megvalósítása. Mivel a hulladékban még teljesen le nem bomlott szerves anyagok lehetnek, a bomlási folyamat a felszín utólagos süllyedését eredményezheti, ezért a hulladékáthalmozást folyamatos tömörítés mellett végzik. A kétütemű rekultivációk esetén először az átmeneti záró réteget kell kialakítani. Ennek feladata, hogy a hulladékban lévő szerves anyag további bomlását elősegítse. Az átmeneti záró réteg nem biztosít teljes vízzáróságot, így a hulladéklerakón keletkező csurgalékvizet ebben az időszakban vissza lehet forgatni, ezzel is elősegítve a gyorsabb bomlási folyamatokat. Az átmeneti záró réteg biztosítja továbbá a depóban kialakuló gázok ellenőrzött körülmények közötti távozását is, így nem következhet be öngyulladás, robbanás. Végleges záró réteg készítése a következő lépés, amit az együtemű rekultivációnál közvetlenül, illetve a kétütemű rekultivációnál csak az ideiglenes záró réteg lerakása után, a szerves anyagok bomlási fázisának befejeződését követően lehet kialakítani. Majd a kiegyenlítő réteg is a helyére kerülhet, melynek funkciója a hulladéktest finom tereprendezése. Ezt követően egy gázelvezető réteg, majd egy szigetelő réteg kerül kialakításra. Ez utóbbi funkciója a rekultivált lerakóra hulló csapadék hulladék közé szivárgásának minimalizálása. Erre kerül rá egy szivárgó réteg, ami a fedőrétegen átszivárgó vizet vezeti el a szigetelőréteg felszínén. Majd az ásványi anyagú réteg és a geodrén réteg kialakítása után következik a fedőréteg készítése, mely minimalizálja az átszivárgó csapadékvíz mennyiségét, védi az alatta lévő rétegeket, valamint a növényzet telepítéséhez szükséges megfelelő környezetet és tápanyagokat biztosítja.

A munkálatok viszont nem érnek véget ennyivel. A hulladéklerakók utógondozását a felügyelőség által a rekultivációs engedélyekben előírt módon és ideig el kell végezni. Ennek érdekében gázellenőrző kutakat is létre kell hozni a területen, hogy különböző mélységekből vett minták segítségével követhessék nyomon a rétegek alatti gázfejlődést. Emellett lehetőség szerint meg kell akadályozni a rendezett területre történő illegális hulladéklerakást, továbbá gondoskodni kell az esetlegesen lerakott hulladék engedélyezett módon történő ártalmatlanításáról. A hulladéktest szintjének változásait folyamatosan figyelni kell, a keletkező gödröket földdel kell kiegyenlíteni 

 

Jótékony hatás – a rekultiváció várható eredményei 

A projekt megvalósulása várhatóan számos pozitív eredményt fog hozni. Ezek közül a legszembetűnőbbek a környezeti változások, de nem csak ezen a területen jelenthet előremozdulást a sikeres kivitelezés. Társadalmi és gazdasági előnyöket is tartogat a rekultiváció.

Várhatóan megszűnik a lerakók jelentette környezeti kockázat, és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javul a levegőminőség, megszűnik az esetlegesen érzékelhető szaghatás, gazdagodik a természeti környezet, a környék növény és állatvilága, új birtokba vehető területet talál magának.

Ám ezek mellett a környezeti előnyök mellett társadalmi előnyök is megjelennek. A beruházások javítják a falvak, városok tájképét, ezáltal hozzájárulnak a helyi lakosság egészséges, tiszta környezethez való jogának kiteljesedéséhez, valamit a hátrányos helyzetű települések, legkevésbé fejlett részein valósulnak meg, így javítják az esélyegyenlőséget a térségben, csökkentik a társadalmi depressziót. Sőt a beruházások lehetőséget biztosítanak a foglalkoztatás bővülésére, ezzel további előnyöket biztosítva a helyi lakosság számára, ezáltal nő a térségben a foglalkoztatás, javulnak a jövedelmi viszonyok.

A fent felsorolt előnyök mellett pedig a tájképjavulásnak köszönhetően, növekedhet a turisztikai potenciál, valamint a környezeti kockázat csökkenése miatt vonzóbb befektetési környezetet jelenthet a térség a továbbiakban. 

 

Térképek - Fotók

Megvalósulás földrajzi helyét bemutató közigazgatási térkép

A Hevesi Hulladékgazdálkodási Társulás Tagönkormányzatai:

 

 

Statisztikai adatok

A projektben résztvevő 43 településen összesen 45 hulladéklerakó található, ebből 16 jelenleg is működik. Különös környezeti veszélyforrást jelent 2 lerakó, hiszen Natura 2000 területen található, emellett a régió felszíni és felszín alatti vizeit veszélyezteti, hogy a lerakók közül 12 magas vízállású területen fekszik.  

Település	Lakosság (fő)	Be van zárva / működik	Natura 2000 termületet érint-e?	Magas vízállású területen, ártéren fekszik-e?
Aldebrő	790	be van zárva	nem	igen
Andornaktálya	2816	be van zárva	nem	nem
Apc	2781	működik	nem	nem
Ároktő	1298	be van zárva	nem	nem
Bodony	886	be van zárva	nem	nem
Boldog	3171	működik	nem	igen
Buják	2299	működik	nem	nem
Bükkábrány	1758	be van zárva	nem	nem
Csány	2323	be van zárva	nem	nem
Ecséd	3518	be van zárva	nem	igen
Eger	56957	be van zárva	nem	nem
		működik	nem	nem
Egercsehi	1628	működik	nem	nem
Erdőkürt	599	működik	nem	nem
Feldebrő	1182	be van zárva	nem	igen
Hatvan	24031	működik	nem	nem
Hejőkürt	310	be van zárva	nem	nem
Hort	3868	be van zárva	nem	igen
Istenmezeje	1914	be van zárva	nem	nem
Jászfényszaru	5967	működik	nem	nem
Kál	3758	működik	nem	nem
Kálló	1555	működik	nem	nem
Kápolna	1609	be van zárva	nem	nem
Kerecsend	2289	be van zárva	nem	nem
Kisköre	3215	működik	nem	igen
Kompolt	2209	be van zárva	nem	nem
Mátraballa	879	be van zárva	nem	nem
Mezőkeresztes	4327	be van zárva	nem	igen
Nagytálya	885	be van zárva	nem	nem
Noszvaj	1709	be van zárva	nem	nem
Ostoros	2570	működik	nem	nem
Parád	2207	működik	nem	nem
Pétervására	2458	működik	nem	nem
Recsk	3158	be van zárva	igen	nem
Sajóhidvég	1109	be van zárva	nem	igen
Sirok	2113	működik	nem	nem
Szarvaskő	360	be van zárva	nem	nem
Szirák	1193	be van zárva	nem	nem
Taktaharkány	4116	be van zárva	nem	igen
		be van zárva	nem	igen
Tarnaméra	1785	be van zárva	igen	igen
Tibolddaróc	1538	be van zárva	nem	nem
Tiszaújváros	1851	működik	nem	igen
Vanyarc	1357	be van zárva	nem	nem
Verpelét	4106	be van zárva	nem	nem

 

Linkek 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Fejlesztési Igazgatóság
http://www.fi.kvvm.hu

Natura 2000
http://natura.2000.hu/

Magyar Nemzeti Park Igazgatóságok
http://www.nemzetipark.gov.hu/

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság
http://www.ekovizig.hu/

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 
http://emiktvf.zoldhatosag.hu/

Új Magyarország Fejlesztési Terv
http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2