Ugrás a fő tartalomhoz
2024. december 12. | Gabriella
Fenyőfákat adományoznak közintézményeknek
Közel 200 darab fenyőfát adományoz az...
Bezár a Hibay utcai tagóvoda
2025. szeptember 1-én gazdasági okokból...
Pékárukat osztottak rászorulóknak
Közel másfél éve oszt pékárukat és...
Pedagógusképzés két évszázada Egerben
A 250 éves egri egyetem neveléstörténeti...
Mikulások lepik el a várost
December 6-án érkezik a Mikulás, Eger...
Óvodák, bölcsődék nyitva tartása a téli szünet alatt
KÖZLEMÉNY Eger MJV Önkormányzatának...
Fogyatékos Emberek Világnapja
A Harmónia Integrált Szociális és...
Minden várakozást felülmúlt az Adventi véradás
A tavalyinál is többen, 139-en adtak vért...
Felkapcsolták az ünnepi fényeket
Egyszerre kapcsolódtak fel a város...
Egerben járt a Fradi Kamion
Ismét városunkban állomásozott...
Megnyílt a Jégpalota
Ismét kézműves foglalkozások,...
Meggyújtották a hit gyertyáját
Vanyó Zsuzsanna családsegítő munkatárs...
Gálaműsor a Gyermekosztály betegeiért
Jótékonysági gálaműsort szervezett az...
Polgárőrök a Felsővárosban
Szombat este megkezdte szolgálat a...
Gyerekkori élményeket mutat be a mesekönyv
Egy helyi alkotó, Bartucz-Kovács Erzsébet...
Megszorongatta a Fradit a tartalékos Digi-Eger
A papírforma sima vendéggyőzelmet ígért...
Szellemi és sportvetélkedő,
Tudásukat, ügyességüket és...
Két beszélgetés az idei utolsó VOSZ Páholyon
Az év utolsó VOSZ Páholyát tartották...
Óriási érdeklődés fogadta a pályaválasztási
Ismét pályaválasztási kiállítást...
Felkerültek az első díszek a város karácsonyfájára
A katasztrófavédelem és a Városgondozás...
Átadták a Kicsi Nagykövet tehetséggondozó program
11 gyermek vehette át elismerő oklevelét...
Élményekkel teli egészségnapot tartottak
Interaktív foglalkozások, flashmob, zenés...
Adventi gyűjtést szervez a Máltai
Idén is szervez cipős doboz akciót a...
70 éves a Szilágyi
70 éves fennállását ünnepli idén az...
Nemzetközi falatokat kóstoltak a fiatalok
Édes és sós falatok is terítékre...
HIRDETMÉNY feszültség alá helyezésről
Ostoros, Pajdos dűlő hrsz.: 1309/9., + 10...
XXII. Dr. Renn Oszkár Emlékülés
Huszonkettedik alkalommal tartott...
Segítség egy gombnyomásra
A Gondosóra Programról tartottak...
Családbarát munkahely a könyvtár
Családbarát Munkahely Díjjal ismerte el a...
A tájékozódási futást népszerűsítették
A tájékozódási futás alapjaival...

Környezetvédelem

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK


 

2011 közbeszerzési terv-Társulás-Heves  
KÉ_27330_2010_AF-Eger_hulladék_PR.pdf
 
KÉ_27348_2010_AF-Eger_hulladék_projektmen.pdf
 
TED_274880_2010_AF-Eger_projektmen.pdf
 

A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás rekultivációs projektjének hivatalos honlapja 

A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” (KEOP-7.2.3.0 )

Letölthető : közbeszerzési terv 

Friss hírek, események 

A "Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás működési területén a bezárt települési szilárd-hulladék lerakók rekultivációja" című második fordulós projektet a Társulás megnyerte. 

 

Mi is az a rekultiváció? 

  • Egy hulladék- vagy szeméttelep bezárása, megfelelően biztonságos utólagos szigetelése és visszaillesztés régi környezetébe, a körülölelő tájba;
  • vagy a területen lévő összes hulladék felszedése, elszállítása, szükség esetén teljes földcseréje, a terület rehabilitálása) 

 

Közvélemény-kutatás készült a résztvevő települések környezettudatosságáról  

2009. áprilisában 9 érintett településen 250 embert kérdeztünk környezettudatossággal és a rekultivációval kapcsolatban. Az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk: milyen az emberek tájékozottsága a hulladékkezelés terén, mit tudnak a helyi szeméttelep sorsáról, milyen információik vannak a folyamatban levő Európai Uniós beruházásról. 

 

Környezettudatosság

A környezettudatosság terén a lakosság tájékozottnak bizonyult, a megkérdezettek 30 %-a rendszeresen figyel arra, hogy a kezelést igénylő hulladékokat megfelelő helyre juttassa, további 9 %-uk pedig általában betartja az ismert szabályokat.

 

A feni eredményeken belül persze nagy az eltérés a különböző hulladéktípusok esetében: a lemerült elemek gyűjtése és a csomagolás nélküli vásárlás határozottan ígéretes arányokat mutat: a résztvevők több, mint 50%-a rendszeresen, vagy általában odafigyel ezekre. Rosszabb azonban a helyzet a visszaváltható palackba töltött üdítőitalok vásárlása és az elektronikai hulladékok, valamint a lejárt gyógyszerek leadása esetében.

 

Sajnos az emberek 1/3-át nem érdeklik ezek a hulladékgyűjtési szempontok, vagy úgy látják nincs ilyen jellegű kötelezettségük, felelősségvállalásuk a háztartásban keletkező hulladékokkal szemben. További 16% pedig úgy érzi nincs lehetősége a felsorolt szempontok figyelembe vételére, vagy egész egyszerűen nem tudja, hogyan kell kezelni az ilyen típusú hulladékokat. 

 

Hulladéklerakó 

A helyi hulladéklerakókkal kapcsolatos válaszokból kitűnik, hogy sokan úgy látják: a jelenlegi állapot hosszútávon nem tartható fent. A megkérdezettek 54%-a szerint a hulladéklerakó hozzájárul a település környezetének szennyezéséhez, ám sokan nem tudnak a szeméttelep okozta kockázatokról.

 

Viszont mikor a résztvevőket arról kérdeztük, szerintük miért kell bezárni a helyi hulladéklerakót nagyrészt több okot is felsoroltak, és alapvetően indokoltnak találták a bezárást.

 

 

 

Rekultiváció

A rekultiváció fogalmának meghatározására a résztvevők közül 38-an vállalkoztak. A három felajánlott lehetőség közül választók a felhalmozott hulladék szigetelését látták fontos szempontnak. 

 

 

 

 Rekultivációs projekt

A helyzet megoldására irányuló beruházásról úgy tűnik egyelőre kevesen értesültek. A tervezett Uniós projektről a kérdezettek közel 80%-ának semmilyen információja nincs, de ez az arány a beruházás munkálatainak megkezdése előtt, megfelelő tájékoztatás eredményeképpen még jelentősen javulhat.

 

 

A térségi szintű kezdeményezés - mára már projekt - története 

A projekt keretében fejlesztendő tevékenység az önkormányzati tulajdonban lévő települési szilárd hulladéklerakók rekultiválása (a hulladék kezelése és a területek megfelelő gondozása által azok „visszaadása” a természetnek). A rekultivációt nem csak társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi okok indokolják, hanem a jelenleg hatályos jogszabályok is megkövetelik.


A területen lévő lerakók döntő többsége az 1970-es években létesült. Ekkor a városi és községi Tanácsok jelölték ki a hulladék elhelyezésére szolgáló területet. A helykijelöléseknél azonban sok esetben nem vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.


A lerakók rendszeres művelése (hulladék elterítése, takarása stb.) nem történt meg.
A környezetvédelmi jogszabályok megjelenését követően, a szigorodó előírásoknak köszönhetően a lerakók sorban bezártak, de a rekultivációjuk nem történt meg. A határozatok alapján a jelenleg működő lerakók 2009. július 15-ig bezárásra kerülnek.


Az előzetes felmérési információk, valamint az önkormányzatok által szolgáltatott adatok felhasználásával a jelzett helyszíneket 2007. május 15. és június 15. közötti időszakban helyszíni bejárással felmérték. A térségben 45 lerakót regisztráltak. Ezeknek nagyobb része megfelelt jelen pályázat feltételeinek, de a többi is vállalta, hogy a pályázat beadásig rendezi a helyzetét. 

 

Jelen 

A projektről már elkészült egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány, mely a 2007-es adatokat vette alapul. Jelenleg a területeket újra felmérik, hogy a második fordulóban is pontos, friss adatokkal dolgozhassanak, a munkálatok várhatóan 2011-ben kezdődhetnek meg. 

 

Természetvédelemi területek gazdagsága  

 

Az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el országunk legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe. A régióban négy nemzeti park: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, és öt tájvédelmi körzet: Borsodi Mezőségi, Hevesi Fűvespuszták, Hollókői, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természeti Terület, Karancs-Medves, Kelet-Cserhát, Kesznyéteni, Lázbérci, Mátrai, Tarnavidéki, Tokaj-Bodrogzúg, Zempléni található.


A fentiekben említett nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Natura 2000 program részei. Ezek a területek a természeti értékek védelme miatt fokozott figyelmet igényelnek az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása során. A rekultivációs programban megjelölt lerakók közül a recski és a tarnamérai lerakó a Natura 2000 programban Különleges Madárvédelmi Terület minősítést kapott. Ez a körülmény különösen indokolja, hogy minél előbb elkezdődhessen a mesterséges tevékenység következményeinek helyreállítása. De nem csak a környezetvédelmi területek védelme érdekében fontos a rekultivációs projekt megvalósítása. A projekt elsődleges célja a szennyezőforrások feltárása, a szennyezések megszűntetése, ezáltal a felszín alatti vízkészlet és a földtani közeg védelme, ugyanakkor több lerakó közvetlenül élővíz mellett, vagy annak egy-két száz méteres körzetében, árterületen helyezkedik el, ami fokozottan veszélyezteti a felszíni vizek tisztaságát. 

 

A rekultiváció elmaradásával járó kockázatok - nem csak környezeti, de társadalmi ügy is

 

 

 Környezeti kockázatok:

A területen működő hulladéklerakók műszaki feltételei nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, így bezárásukra 2009. július 15-vel mindenképpen sor kerül. Ám a bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése (azaz a környezeti veszélyeztetés növekszik), sőt valószínűsíthető, hogy a meglévő megtűrt hulladéklerakók tovább üzemelnének. Pedig az érintett térségben számos helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny területek találhatók, amelyek károsítása, veszélyeztetése nem folytatható. Emellett a hulladékok szelektív gyűjtése csak jóval hosszabb időszakon belül következne be.

 

Társadalmi kockázatok:

A rekultiválandó lerakóval rendelkező települések között számos hátrányos helyzetű önkormányzat található, amely éppen azért csatlakozott a társuláshoz, mivel saját erejéből nem tudja megoldani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatokat.

 

A jelenlegi helyzet több lerakó esetében még rövidtávon sem fenntartható, de minden esetben a közeljövőben szükséges a rekultiváció elvégzése. A mostani helyzet fennmaradásának következményei mind környezeti, mind gazdaságági szempontból már most egyértelműek.


Másik fontos szempont, hogy a rekultiválandó hulladéklerakók általában a falvak városok szélén, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok által lakott térségekben találhatók. Mivel a rekultiválatlan lerakó látványa (esetlegesen szaga) eleve negatívan befolyásolja az emberek ingatlan vásárlásra vonatkozó döntését, ezért a lerakó körül található ingatlanok értéke alacsonyabb. Amennyiben a terület rekultiválásra kerül, megszűnik a negatív hatás, így a lerakó körül lakó – esetlegesen szociálisan is hátrányos – rétegek társadalmi helyzete javul, hiszen ingatlanjaik értéke növekszik. További pozitív társadalmi hatás a falvak, városok tájképének javulása, amely egyúttal a környék turisztikai potenciálját is növelheti. 

 

A projekt illeszkedése az országos és regionális tervekhez 

A projekt kidolgozásakor a résztvevők nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy annak minden eleme alkalmazkodjon az Európai Uniós, országos, regionális és helyi környezetvédelmi előírásokhoz, programokhoz és hulladékgazdálkodási tervekhez.


Négy tervet emelnénk ki ezek közül: az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, az Észak-magyarországi Operatív Programot, és a Környezet és Energia Operatív Programot. Ezek mindegyike fogalakozik a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, valamint tartalmaz rekultivációval kapcsolatos terveket. A projekt ezek alapján készül el, ezáltal hozzájárulva az országos célkitűzések teljesüléséhez. 

 

 

Lerakók rekultiválásának módjai, azok folyamata 

A vizsgálati adatok alapján a lerakókat két csoportra bontjuk helyben, illetve felszámolással rekultiválandókra. Első körben meg kell határozni – az illetékes Környezetvédelmi Hatósággal egyeztetve –, hogy mely lerakók kerülnek felszámolásra és melyek helyben rekultiválásra. A helyben rekultiváció esetén a 20/2006 (IV.5) KvVM rendeletben előírt feltételeknek megfelelően a lerakók együtemű, vagy kétütemű rekultivációra kerülnek. Felszámolásra a korábbi kötelezések szerint, illetve a felülvizsgálatok során kapott adatok elemzése alapján kerülnek a lerakók. 

A felszámolás és helyben rekultiváció közös feladatai 

Minden rekultiválásra kerülő lerakó kisebb-nagyobb mértékben egyedi eset, de a rekultiváció végrehajtása és folyamatai, azért jól általánosíthatók. A projekt végrehajtása során a rekultiváció/felszámolás munkafolyamatait az alábbiakban mutatjuk be.

 

Első lépésként mindkét esetben a növényzet irtására és a bontási munkálatok elvégzésére kerül sor. A növényzettel borított munkaterület megtisztítását a munkát akadályozó növényzettől - fakivágás, tuskózás, bozótirtás, gyepfeltörés - a zöldterületek, fák védelmére vonatkozó helyi és országos hatósági és jogszabályi előírások betartásával, a szükséges engedélyek megszerzésével, a megfelelő tervek és szakvélemények elkészítésével lehet végrehajtani. Ezután következhetnek a bontási munkák, aminek során az egyes hulladéklerakók esetében a funkciójukat vesztett létesítményeket, berendezéseket számolják fel. A bontás során keletkezett hulladékot természetesen megfelelően osztályozzák és kezelik a munka végeztével. 

A lerakók felszámolásának specifikus feladatai 

A felszámolás során a felszedésre kerülő hulladékok összetétele lényeges szempont, mivel azt szedés közben szétválogatják, az úgynevezett külön kezelendő hulladékoktól elválasztják a B3 alkategóriájú maradék hulladékot, majd külön kezelik. Ezt követi a tereprendezés fázisa, ami a rekultivációs tervekben megjelölt, illetve a tervrajzokon ábrázolt morfológiai állapot előállítását jelenti, a rendezett terepet a táj, környezet formáiba simítják el. Majd a felszámolás során a felszedésre kerülő hulladékból méret, térfogatsúly, és egyéb fizikai tulajdonságok alapján megtervezett helyszíni válogatással külön választják a különböző hulladékfajtákat. A helyszíni válogatást követően a maradék hulladékot, engedéllyel rendelkező lerakóba szállítják, helyben csak az inert (jelentéktelen környezeti szennyezést okozó) és a komposztálódott hulladék marad. 

 

Helyben rekultiváció specifikus feladatai

 

A helyben történő rekultiváció természetesen teljesen más feladatokat kíván. Ezek közül az első lépés a hulladék összetolása, áthalmozása, és tömörítése, ezáltal a tervrajzokon szereplő morfológiai állapot megvalósítása. Mivel a hulladékban még teljesen le nem bomlott szerves anyagok lehetnek, a bomlási folyamat a felszín utólagos süllyedését eredményezheti, ezért a hulladékáthalmozást folyamatos tömörítés mellett végzik. A kétütemű rekultivációk esetén először az átmeneti záró réteget kell kialakítani. Ennek feladata, hogy a hulladékban lévő szerves anyag további bomlását elősegítse. Az átmeneti záró réteg nem biztosít teljes vízzáróságot, így a hulladéklerakón keletkező csurgalékvizet ebben az időszakban vissza lehet forgatni, ezzel is elősegítve a gyorsabb bomlási folyamatokat. Az átmeneti záró réteg biztosítja továbbá a depóban kialakuló gázok ellenőrzött körülmények közötti távozását is, így nem következhet be öngyulladás, robbanás. Végleges záró réteg készítése a következő lépés, amit az együtemű rekultivációnál közvetlenül, illetve a kétütemű rekultivációnál csak az ideiglenes záró réteg lerakása után, a szerves anyagok bomlási fázisának befejeződését követően lehet kialakítani. Majd a kiegyenlítő réteg is a helyére kerülhet, melynek funkciója a hulladéktest finom tereprendezése. Ezt követően egy gázelvezető réteg, majd egy szigetelő réteg kerül kialakításra. Ez utóbbi funkciója a rekultivált lerakóra hulló csapadék hulladék közé szivárgásának minimalizálása. Erre kerül rá egy szivárgó réteg, ami a fedőrétegen átszivárgó vizet vezeti el a szigetelőréteg felszínén. Majd az ásványi anyagú réteg és a geodrén réteg kialakítása után következik a fedőréteg készítése, mely minimalizálja az átszivárgó csapadékvíz mennyiségét, védi az alatta lévő rétegeket, valamint a növényzet telepítéséhez szükséges megfelelő környezetet és tápanyagokat biztosítja.

A munkálatok viszont nem érnek véget ennyivel. A hulladéklerakók utógondozását a felügyelőség által a rekultivációs engedélyekben előírt módon és ideig el kell végezni. Ennek érdekében gázellenőrző kutakat is létre kell hozni a területen, hogy különböző mélységekből vett minták segítségével követhessék nyomon a rétegek alatti gázfejlődést. Emellett lehetőség szerint meg kell akadályozni a rendezett területre történő illegális hulladéklerakást, továbbá gondoskodni kell az esetlegesen lerakott hulladék engedélyezett módon történő ártalmatlanításáról. A hulladéktest szintjének változásait folyamatosan figyelni kell, a keletkező gödröket földdel kell kiegyenlíteni 

 

Jótékony hatás – a rekultiváció várható eredményei 

A projekt megvalósulása várhatóan számos pozitív eredményt fog hozni. Ezek közül a legszembetűnőbbek a környezeti változások, de nem csak ezen a területen jelenthet előremozdulást a sikeres kivitelezés. Társadalmi és gazdasági előnyöket is tartogat a rekultiváció.


Várhatóan megszűnik a lerakók jelentette környezeti kockázat, és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javul a levegőminőség, megszűnik az esetlegesen érzékelhető szaghatás, gazdagodik a természeti környezet, a környék növény és állatvilága, új birtokba vehető területet talál magának.


Ám ezek mellett a környezeti előnyök mellett társadalmi előnyök is megjelennek. A beruházások javítják a falvak, városok tájképét, ezáltal hozzájárulnak a helyi lakosság egészséges, tiszta környezethez való jogának kiteljesedéséhez, valamit a hátrányos helyzetű települések, legkevésbé fejlett részein valósulnak meg, így javítják az esélyegyenlőséget a térségben, csökkentik a társadalmi depressziót. Sőt a beruházások lehetőséget biztosítanak a foglalkoztatás bővülésére, ezzel további előnyöket biztosítva a helyi lakosság számára, ezáltal nő a térségben a foglalkoztatás, javulnak a jövedelmi viszonyok.


A fent felsorolt előnyök mellett pedig a tájképjavulásnak köszönhetően, növekedhet a turisztikai potenciál, valamint a környezeti kockázat csökkenése miatt vonzóbb befektetési környezetet jelenthet a térség a továbbiakban. 

 

Térképek - Fotók

Megvalósulás földrajzi helyét bemutató közigazgatási térkép

A Hevesi Hulladékgazdálkodási Társulás Tagönkormányzatai:

 

 

Statisztikai adatok

A projektben résztvevő 43 településen összesen 45 hulladéklerakó található, ebből 16 jelenleg is működik. Különös környezeti veszélyforrást jelent 2 lerakó, hiszen Natura 2000 területen található, emellett a régió felszíni és felszín alatti vizeit veszélyezteti, hogy a lerakók közül 12 magas vízállású területen fekszik.  

Település

Lakosság (fő)

Be van zárva / működik

Natura 2000 termületet érint-e?

Magas vízállású területen, ártéren fekszik-e?

Aldebrő 790 be van zárva nem igen
Andornaktálya 2816 be van zárva nem nem
Apc 2781 működik nem nem
Ároktő 1298 be van zárva nem nem
Bodony 886 be van zárva nem nem
Boldog 3171 működik nem igen
Buják 2299 működik nem nem
Bükkábrány 1758 be van zárva nem nem
Csány 2323 be van zárva nem nem
Ecséd 3518 be van zárva nem igen
Eger 56957 be van zárva nem nem
működik nem nem
Egercsehi 1628 működik nem nem
Erdőkürt 599 működik nem nem
Feldebrő 1182 be van zárva nem igen
Hatvan 24031 működik nem nem
Hejőkürt 310 be van zárva nem nem
Hort 3868 be van zárva nem igen
Istenmezeje 1914 be van zárva nem nem
Jászfényszaru 5967 működik nem nem
Kál 3758 működik nem nem
Kálló 1555 működik nem nem
Kápolna 1609 be van zárva nem nem
Kerecsend 2289 be van zárva nem nem
Kisköre 3215 működik nem igen
Kompolt 2209 be van zárva nem nem
Mátraballa 879 be van zárva nem nem
Mezőkeresztes 4327 be van zárva nem igen
Nagytálya 885 be van zárva nem nem
Noszvaj 1709 be van zárva nem nem
Ostoros 2570 működik nem nem
Parád 2207 működik nem nem
Pétervására 2458 működik nem nem
Recsk 3158 be van zárva igen nem
Sajóhidvég 1109 be van zárva nem igen
Sirok 2113 működik nem nem
Szarvaskő 360 be van zárva nem nem
Szirák 1193 be van zárva nem nem
Taktaharkány 4116 be van zárva nem igen
be van zárva nem igen
Tarnaméra 1785 be van zárva igen
igen
Tibolddaróc 1538 be van zárva nem nem
Tiszaújváros 1851 működik nem igen
Vanyarc 1357 be van zárva nem nem
Verpelét 4106 be van zárva nem

nem

 

 

Linkek 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Fejlesztési Igazgatóság
http://www.fi.kvvm.hu

Natura 2000
http://natura.2000.hu/

Magyar Nemzeti Park Igazgatóságok
http://www.nemzetipark.gov.hu/

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság
http://www.ekovizig.hu/

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 
http://emiktvf.zoldhatosag.hu/

Új Magyarország Fejlesztési Terv
http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!