Ugrás a fő tartalomhoz
2023. június 07. | Róbert
94. Ünnepi Könyvhét a Bródyban
Egerben június 6-a és 9-e között...
Zsidó Kultúra Napja
Neves egri személyekről és családokról...
Tanulmányi versenyek győzteseit fogadták
Több mint száz diáknak és tanáraiknak...
Június végén ismét Kaláka Fesztivál Egerben
A 43. Kaláka Fesztivál 2023. június...
A nemzeti összetartozás napja a Pyrker téren
Idén 103 éve, június 4-én a írták...
Tankerületi elismerések Pedagógusnap alkalmából
Több mint félszáz pedagógus vehetett át...
43. alkalommal rendezik meg a Kaláka Fesztivált
Vers- és templomkoncerttel,...
Nemzeti Összetartozás Napja
1920-ban a magyar királyság 1000 éves...
Trianon-emléknap a Dobó Gimnáziumban
Trianon-emléknapot szervezett az Egri Dobó...
Szerbiába utaznak hétvégén az egri ökölvívók
Két aranyérmet és három ezüstérmet...
40 éves a Móra Ferenc Tagiskola
Kiállítással, versekkel és színpadi...
Agria Nyári Játékok az Egri Várban
Operettel, musicallel és zenés...
Biztonságosabban lehet kerékpározni a Kertész utcában
Biztonságosabb közlekedést nyújt a...
Új bérleteket is vásárolhatnak a színházkedvelők
Forráshiány miatt - a korábbi évek...
Tizenkét ország háromszáz ökölvívója érkezik
Ismét nemzetközi mezőny gyűlik össze a...
Új gyalogátkelőhelyek létesültek a városban
Új gyalogátkelőhelyekkel gazdagodott a...
Tanácsadók segítik a földgáz kiváltását
Az Európai Beruházási Bank...
A főszezonra készül a turisztikai iroda
A turisztikai irodák a nyári szezonban az...
Gyermek- és családi nap
57 éves múltra tekint vissza a gyermeknapi...
Nyugdíjba vonuló levéltárosok tiszteletére jelent meg
Új tanulmánykötetet jelentetett meg a...
Gyermeknapi forgatag az Érsekkertben
Ugrálóvár, Ninja-pálya, vidámpark,...
Pünkösdi forgatag, kiállításmegnyitó és gyermeknap
Izgalmas programokon vehettek részt az...
Csillagot kapott Koltai Lajos
2018-ban kezdte meg az Eger Sikeréért...
65 év, 65 fénykép – Jubilál a Heves Megyei Fotóklub
Nagy múltra tekint vissza a Heves Megyei...
Régészet Napja a Dobó István Vármúzeumban
Idén is csatlakozik a Dobó István...
Sporttámogatások és óvodai étkeztetés is
Sportegyesületek támogatását, valamint...
Kihirdették az Egri Érsek Bora kitüntetettjeit
Az Egri Érsek Bora címet már 2015 óta...
Erdésznők Országos Találkozója
Idén Egerben rendezték meg az Erdésznők...
Futással a békéért
„Tedd meg az első lépést!” - ez a...
Tégy egy lépést a békéért
A Peace Run-t 36 évvel ezelőtt Sir Chinmoy...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!