Ugrás a fő tartalomhoz
2022. szeptember 30. | Jeromos
Két cég vezetőjét is leváltotta az egri közgyűlés
Közgyűlést tartott csütörtökön az...
Szombaton kezdődik a népszámlálás
Október elsején kezdődik a...
Tizenegy góllal győzött a QHB Eger
Második hazai mérkőzését is megnyerte...
Elkezdődött a Felnémeti Szüret
Egy feliratos falidísz-kiállítás...
Néhány napos céget bízhattak meg a munkával
Az Eger Termál Kft-nél talált gyanús...
A hónap végéig elkészülhet a Kertész út
Több közlekedési beruházás zajlik a...
Utolsó másodperces góllal győzött az Eszterházy
Négy forduló után is száz százalékos a...
Élelmiszert oszt a rászorulóknak
Augusztus közepe óta folyamatosan segíti...
30 éve alakult a megyei nyugdíjas szövetség
1992-es alakulása óta számos...
A mezőgazdasági szakképzés fellendítése a cél
A klímaváltozás, a víz- és a...
Sajtótájékoztatót tartott az egri Fidesz frakció
A buszmenetrendről, a Senator ház további...
Közgyűlési döntés nélkül is racionalizálhatnak
Végrehajtható takarékossági...
A Korda házaspár koncertjével ért véget
Számos koncert és előadás várta a...
Dr. Bitskey István kapta a sétány hetedik csillagát
Eger díszpolgára, a Széchenyi-díjas...
Ismét megrendezték a barokk futóparádét
Barokk Futóparádé helyszíne volt...
Támogató eljárás a helyi adóztatásban
Támogató eljárással segíti az adózók...
Pénteken kezdődik a kutatók éjszakája
Pénteken rendezik a Kutatók Éjszakáját,...
Egerben ért véget az Oldtimer Szuperkupa
Egerben ért célba az Oldtimer Szuperkupa...
Hatodik alkalommal tartották meg
Kézműves foglalkozások, tárgybemutatók,...
Ismét várja az érdeklődőket a Richter Egészségváros
3,5 millió forintnyi adomány...
Idén is magasba emelték a gyerekeket
Hazánkban mintegy 40 település, köztük...
A mozgást népszerűsítették az Autómentes Napon
Csütörtökön délután a Dobó térre...
Téli üzemre állt át az Egri Termál- és Strandfürdő
A nyári főszezonban naponta négy-ötezer...
Küzdenek és hajtanak a férfi kézilabdások
A másodosztályú kézilabda bajnokság...
Családbarát törekvések az Eszterházyn
Családbarát Egyetem Együttműködést...
Kisiskolások szüreteltek a kőlyuktetői ültetvényen
Kisiskolások tanulhatták meg a...
A hosszúhajú veszedelem című előadással kezdődött
A Gárdonyi 100 emlékévhez is...
Őszi rendezvények a vármúzeumban
Rengeteg múzeumpedagógiai és...
Reggelivel kedveskedtek a bringásoknak
Reggelivel kedveskedtek a bringásoknak...
Sok munkával kezdik a kéményseprők a fűtési szezont
Elkezdődött a fűtési szezon, amire a...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!
Fejlesztési projektek