Ugrás a fő tartalomhoz
2023. november 28. | Stefánia
Elindult az Eger Advent
November 25-én, szombaton elkezdődött az...
50 éves fennállását ünnepelte a Tinódi Tagiskola
Zenés, táncos gálaesttel ünnepelte 50...
Véradókat díjazott a Vöröskereszt
Adj vért és ments meg három életet!...
Egyre többen vásárolnak tisztán elektromos autót
A Zöld Mobilitás Konferencián a...
Helyreállították a leomlott támfalat
Az év elején leomlott támfalat...
 Helyreállították a leomlott támfalat
Elkészült a Szépasszonyvölgyben év...
Új burkolatot kapott három utca
Mintegy 18 millió forintból három utcát...
XXI. Dr. Renn Oszkár emlékülés
Huszonegyedik alkalommal tartott...
Osztják a LED-izzókat
Az önkormányzati kezdeményezés célja,...
Kotorják a patakmedret
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata...
50 éves a Wigner Kollégium
50 éves a Wigner Kollégium. A kerek...
Színes programokkal érkezik az Advent
Sajtótájékoztatón mutatták be az Eger...
Szociális Munka Napja
Szociális Munka Napja: A segítőket...
Felállították a város karácsonyfáját
Felállították Eger karácsonyfáját a...
Sokan érezték a bükki földrengést a környéken
Kedd este óta reng a föld a Bükkben....
Megérkezett Eger idei karácsonyfája
A 13 méteres, közel 2,5 tonnás...
Felkészült a téli üzemre a Városgondozás
Már felkészítették a gépeket és a...
Szakmai Szolfézs nap a zeneiskolában
Szakmai konferenciát rendeztek az Egri...
Márton-napi vacsora és újborkóstoló
Lúdkása, libacomb, lúdlábtorta és...
Elkezdték a karácsonyi dekorációk kihelyezését
Advent közeledtével elkezdődtek a...
Lámpásokat gyújtottak az óvodások
Mondókákkal, dalokkal és lámpásokkal...
Téli üzemmód a Közútnál
Felkészült a téli időjárásra a Magyar...
Már cégek is kérhetnek automatikus részletfizetést
Októbertől már cégek is kérhetnek...
Már kérhető az influenza elleni védőoltás
A szezonális influenza elleni védekezés...
A Dunaújvárosi Egyetemmel működik együtt
Együttműködési megállapodást kötött...
A Dunaújváros nyerte a bajnoki rangadót
Visszavágott a tavalyi bajnoki döntőben...
Pályaválasztási kiállítás a sportcsarnokban
Hetedikes és nyolcadikos diákok számára...
Befejeződött a Gyakorlóiskola épületeinek fejlesztése
Tantermek, tornacsarnokok és folyosók...
Egerben startolt a Blahalouisiana Szeressetek turnéja
Szeressetek turnéjának első...
Nyílt napot tartottak a Gyakorlóiskolában
Nyílt napot tartottak az Eszterházy...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!