Ugrás a fő tartalomhoz
2024. október 18. | Lukács
A pedagóguspályát népszerűsítették
A kormány célja, hogy minél többen...
Okos parcellakő a Várban
Okos parcellakövet avattak Gárdonyi Géza...
Már érdemes cserélni az abroncsokat
Hajnalban már gyakoriak a fagyok október...
Nyert az egri platán az Év Fája versenyben
Megnyerte az idei Év Fája Versenyt az...
Énekléssel, bállal és szüreti felvonulással
Énekléssel, bállal és szüreti...
Felvételi az MCC-be
Elsősorban érdeklődő, nyitott diákokat...
Elkezdődött a VII. Magyar Közlekedési Konferencia
Elkezdődött a VII. Magyar Közlekedési...
Diákok látogattak szerkesztőségünkbe
Gárdonyis diákok látogattak el kedden...
Keresik Eger karácsonyfáját
Idén is várja a felajánlásokat a...
Már osztják a szociális tűzifát
A hideg idő beálltával már osztják a...
Három ősbemutatóval készülnek
Legendák jeligével hirdették meg az idei...
Fókuszban a 16. századi végvárrendszer
Magyarországi végvárak és európai...
Akadálymentes játszóteret adták át Egerben
Új akadálymentes játszóteret adtak át...
240 honvédkadét tett fogadalmat Egerben
4 Heves vármegyei oktatási intézmény 240...
A család Isten terve
Szent II. János Pál pápa családokhoz...
Helyi finomságok cseréltek gazdát
Idén 3. alkalommal rendeztek termelői...
Ülésezett az Egri Civil Kerekasztal
Ülésezett szerdán az Egri Civil...
Cicákká és kisegerekké változtak
A Gárdonyi Meseösvény programot harmadik...
Megvan a győztes csapat
Idén is a Wigneres diákok nyerték az...
Végvár konferencia és okosparcellakő-avatás
Hamarosan okosparcellakövet avatnak...
Megnyitott a BrEKKEncs
Napközbeni gyermekfelügyeletet biztosít a...
Tisztelgés az aradi vértanúk emléke előtt
Az aradi vértanúkra emlékezett az Egri...
Rendhagyó Társas Piknik a Bródyban
Kavicsokkal, botokkal és termésekkel...
Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok
Megkezdődött a helyreállítás az Ovi...
Fürdőzők helyett hajók, repülők és autók
Lubickoló emberek helyett élethű hajók,...
Tizennégy gólos Veszprém-győzelem Egerben
Negyedórán keresztül tartotta előnyét a...
Tisztelet a hősöknek
Az aradi vértanúkra emlékezett a város a...
Súlyos vereség a bajnoki nyitányon
A tavalyi bajnoki negyedik Veszprém...
Újranyit a vártörténeti kiállítás
A restaurálási folyamat végén járnak a...
Egerben látható először a vándorkiállítás
Vidéken Egerben látható először az az...

Bazilika

Létrehozva: 2013. március 05.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.


Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.


Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

 

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.


A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.


Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".


A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.


A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

 

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

 

 



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!