A KÜL- ÉS BELTERÜLETI ÉGETÉSRŐL

Mit és hogyan kell engedélyezni, ha valaki "irányított" égetést végez?

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

1. Az engedélyezés tárgya
Minden külterületen végzett szabadtéri égetést az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az első fokú tűzvédelmi hatósággal (katasztrófavédelmi kirendeltséggel) engedélyeztetni kell.

2. Az eljárás menete
Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.
Az engedélyezési eljárást az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.
A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.
A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Égetés szabályai:
Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az előbbi szabályokat kell alkalmazni.

A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

II. Belterületi szabadtéri égetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.
(megengedi: EMJV Önkormányzata Közgyűlésének 20/2001.(VI.04.) önkormányati rendelete a levegőminőség védelméről 9.§ belterületen tilos, külterületen október 1-től június 30-ig kedd péntek)

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 44. sora alapján 40.000 – 200.000,- Ft-ig, 1. melléklet 48. sora alapján 50.000 – 500.000,- Ft-ig, 1. melléklet 49. sora alapján 20.000 – 400.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.