2020. május 25. | Orbán
Eger.hu
tamogatas-300-millio-forinttal-segiti-a-kormany
Támogatás – 300 millió forinttal...
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
az-egysegben-a-varosert-egyesulet-nem-ert-egyet-23637
Az Egységben a Városért Egyesület...
November 1-től megszűnik a kulturális...
elkezdodott-a-lakossag-tomeges-tesztelese-23636
Elkezdődött a lakosság tömeges...
Elkezdődött a lakosság tömeges...
ovatossagra-int-a-katasztrofavedelem-23635
Óvatosságra int a katasztrófavédelem
A fűtési szezonnak vége, ez azonban nem...
afrikaban-onkenteskedett-bodas-bianka
Afrikában önkénteskedett Bódás...
Több mint 60 napot töltött év elején...
regeszeti-feltaras-23633
Régészeti feltárás
Egy késő középkori pincerészre, a 16....
i-agria-focikupa
I. Agria Focikupa
Összesen 12 csapat részvételével...
folytatodik-a-sulimoped-23631
Folytatódik a SuliMoped
A korlátozások enyhítése után...
nyitrai-tovabbra-is-be-kell-tartani-az-eloirasokat
Nyitrai: Továbbra is be kell tartani...
Az emberek fegyelmezettségének...
majus-25-tol-nyitnak-az-ovodak-bolcsodek-23627
Május 25-től nyitnak az óvodák,...
A kormány döntése értelmében május...
ujra-megnyitottak-az-erdei-szallashelyek-23626
Újra megnyitottak az erdei...
Az enyhítő intézkedéseknek megfelelően...
nyiss-ablakot-a-zenenek-
Nyiss ablakot a zenének!
Csütörtök délután Egerbe is...
kozossegi-terrel-gyarapodik-a-berva-23624
Közösségi térrel gyarapodik a Berva
Egy sikeres pályázatnak köszönhetően...
allami-tamogatast-kap-az-egri-vizilabda-klub
Állami támogatást kap az Egri...
Közel 300 millió forint támogatást kap a...
500-szenabala-kapott-langra-demjenben-23622
500 szénabála kapott lángra...
Több mint 500 szénabála kapott lángra...
szabad-utat-kaptak-a-nyari-taborok-23621
Szabad utat kaptak a nyári táborok
Egy friss kormányrendelet értelmében...
kozos-munkaval-az-egriekert-
Közös munkával az egriekért!
Sem az önkormányzati bizottságok, sem...
mindket-iranyban-jarhato-lesz-a-sas-ut-23619
Mindkét irányban járható lesz a Sas...
Jövő héttől újra mindkét irányban...
kevesebben-utaznak-tomegkozlekedessel-23618
Kevesebben utaznak tömegközlekedéssel
A járványhelyzet miatt jelentősen...
jelentkezes-majus-31-ig-hosszabbitottak-23617
Jelentkezés – Május 31-ig...
Meghosszabbították a jelentkezést a...
uj-kolcsonzesi-mod-varja-az-olvasokat
Új kölcsönzési mód várja az...
A Bródy Sándor Megyei és Városi...
uj-idopontban-az-eger-rally-es-a-tour-de-hongrie-23615
Új időpontban az Eger Rally és a...
Bár még nem hivatalos a két időpont, de...
valtozott-a-piaclatogatas-rendje
Változott a piaclátogatás rendje
Május 16-tól már csak reggel hét és...
segitseg-a-megye-telepuleseinek
Segítség a megye településeinek
A megye 47 települése kedvezményes áron...
tobb-cegnel-marad-a-tavmunka-varosunkban
Több cégnél marad a távmunka...
A hazai szabályozás szerint a cégek...
peticio-az-eletigenlo-tarsadalomert
Petíció az életigenlő...
Aláírásgyűjtést indított a Magyar...
mehek-koltoztek-egy-csaladi-haz-mennyezetebe
Méhek költöztek egy családi ház...
Több ezer méh költözött egy családi...
ujra-egyutt-edzenek-az-sportiskola-birkozoi
Újra együtt edzenek az Sportiskola...
Újra együtt edzenek az Egri Városi...
boldogsag-gyere-haza--23606
Boldogság gyere haza!
Elkészült az ország boldogságtérképe,...
nepszeru-a-diakhitel-plusz
Népszerű a Diákhitel Plusz
Május 1-től igényelhető a Diákhitel...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza