2020. február 29. | Elemér
Eger.hu
orojan-sandor-mulasztas-miatt-23101
Oroján Sándor: Mulasztás miatt
Eger polgármestere elmulasztott egy a Déli...
lezarult-a-teli-melegetelosztas-23100
Lezárult a téli melegételosztás
Pénteken utoljára várták meleg étellel...
postan-is-kerheto-az-szja-bevallasi-tervezet-23099
Postán is kérhető az szja-bevallási...
Postán is kérhető a Nemzeti Adó- és...
ingyenes-vallalkozoi-kepzes-indul-23098
Ingyenes vállalkozói képzés indul
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara...
tobb-mint-250-en-varnak-onkormanyzati-berlakasra
Több mint 250-en várnak...
Több mint 250-en várnak önkormányzati...
elkezdodtek-a-pollenszorasok-23096
Elkezdődtek a pollenszórások
Idén az enyhe tél miatt hamarabb kezdődik...
elegettek-kisze-rozit
Elégették Kisze Rozit
Kiszebáb égetéssel, dobszóval űzték a...
bolero-a-gardonyi-geza-szinhazban
Bolero a Gárdonyi Géza Színházban
Bolero címmel készített új előadást a...
liga-kupa-sbs-eger-gyongyos-28-33
Liga Kupa: SBS-Eger - Gyöngyös 28-33
A férfi kézilabda Liga Kupa...
kozgyules-23092
Közgyűlés
Hat órás vita után, végül 11 igen...
utazas-kiallitas-2020-23091
Utazás kiállítás 2020
Február 27-én, a szakmai nappal megnyílt...
a-kapolnai-csata-hoseire-emlekeztek-23090
A kápolnai csata hőseire emlékeztek
Koszorúkkal emlékeztek az 1849....
kiallitas-23089
Kiállítás
Az Eventus Üzleti, Művészeti...
hit-es-tudomany-tabor-23088
Hit és Tudomány tábor
A városban töltöttek két napot a...
ersekkerti-fakivagasok-23087
Érsekkerti fakivágások
Nyolc balesetveszélyes, elöregedett és...
alairasgyujtes-a-nemzeti-regiokert-23084
Aláírásgyűjtés a nemzeti...
Az Egri Végvár Polgári Körök...
emlekezes-a-kommunizmus-aldozataira-23083
Emlékezés a kommunizmus áldozataira
Megemlékezést tartott február 25-én, a...
xxii-civil-forum-23082
XXII. Civil Fórum
A közös munkát értékeltek a XXII. Eger...
az-egyetem-is-szinesiti-a-fesztivalkinalatot
Az egyetem is színesíti a...
Ünnepi hangversennyel, koncertekkel és...
vizilabda-folytatodik-az-egyuttmukodes-23080
Vízilabda - folytatódik az...
Névadó szponzorként továbbra is...
megalakult-az-egri-borvidek-erdekkepviseleti-egyesulete-23079
Megalakult az Egri Borvidék...
Családi gazdálkodók, őstermelők és...
koronavirus-kontra-vizilabda-23078
Koronavírus kontra vízilabda
Szerdán reggel nem nyitott ki a Bitskey...
szakmai-konferencia-23076
Szakmai konferencia
Prof. dr. Hacki Tamás tudományos...
a-kommunizmus-aldozataira-emlekeztek
A kommunizmus áldozataira emlékeztek
A kommunizmus áldozataira emlékeztek...
sikeres-evet-zart-a-cukorbetegek-egyesulete
Sikeres évet zárt a Cukorbetegek...
Sikeres évet zárt a Cukorbetegek Egri...
mestersegek-dicserete-cimmel-nyilt-kiallitas-23073
Mesterségek Dicsérete címmel nyílt...
A Bornemissza Gergely Szakközépiskola...
xii-ismert-egriek-mas-szerepben-23072
XII. Ismert egriek más szerepben
Immár tizenkettedik alkalommal rendezte meg...
uj-funkciot-kap-a-ferences-rendhaz-23069
Új funkciót kap a Ferences rendház
Zarándokok és turisták számára is...
a-2020-as-koltsegvetes-tervezetet-biralta
A 2020-as költségvetés-tervezetet...
Minden idők legdrágább városvezetése a...
heteves-a-polgarok-haza-23064
Hétéves a Polgárok Háza
Hetedik születésnapját ünnepelte az Egri...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza