Tájékoztató
Gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként működő háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végzők helyi iparűzési adózásáról
Rövidesen lejár (általános esetben 2023. május 31-én) a 2022. évi HIPAK bevallás benyújtási és az egyszerűsített iparűzési adózási mód választásának határideje, így néhány adózás szempontjából lényeges fogalmat ismét szeretnénk az érintettek felé jelezni. A HIPAK bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén működnek.
Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek, jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is, az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket.
Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így – többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig az állami adóhatóság (NAV) elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve kell benyújtani.
A Htv. 52.§ 23. pontja alapján háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.
A Htv. 39. §-a értelmében az iparűzési tevékenység esetén - általános esetben - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A helyi iparűzési-adóalap megállapításának kiindulópontját képező nettó árbevétel fogalmát a Htv. 52. § 22. pontja definiálja. Ennek – a háziorvosi paris működtető vállalkozókra is vonatkozó – a) pontja szerint a nettó árbevétel meghatározásakor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott értékesítés nettó árbevételéből kell kiindulni.
Időről időre felmerül, hogy egyes speciális juttatások miként viszonyulnak és hogyan hatnak az iparűzési adóalapra. A bértámogatás összege nem képezi a helyi iparűzési adó alapjának részét, míg a rezsitámogatás összegét figyelembe venni a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor, ugyanis ez növeli a nettó árbevétel összegét.
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) – a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet 8. és 9. §-a által módosított – rendelkezései alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által finanszírozott háziorvosi, szakdolgozói bértámogatás összegét a szolgáltató a háziorvos, a szakdolgozó munkabérére és annak közterheire köteles fordítani. A fentiek alapján a NEAK által finanszírozott bértámogatás összegét a számviteli törvény 77. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a költségeket (ráfordításokat) ellentételező, – visszafizetési kötelezettség nélkül – jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatásként, juttatásként indokolt elszámolni az egyéb bevételek között. Erre tekintettel a bértámogatás összege – függetlenül attól, hogy a Korm. rendelet annak kifizetéséről az „A háziorvosi ellátás finanszírozása" cím alatt rendelkezik – nem minősül a számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek.
A Korm. rendelet 14. §-ának (10) bekezdése alapján a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi szolgálatokat működtető szolgáltatók havonta fix összegű rezsitámogatásra jogosultak szolgálatonként. A Korm. rendelet szerint a támogatás utalványozására a körzet lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján meghatározott, fix összegű díjjal egyidejűleg kerül sor. Míg a háziorvosi, szakdolgozói bértámogatás esetében a Korm. rendelet alapján a támogatás összegét a szolgáltató a háziorvos, a szakdolgozó munkabérére és annak közterheire köteles fordítani, addig a rezsitámogatás felhasználásáról a Korm. rendelet külön nem rendelkezik. A rezsitámogatás – kifejezetten meghatározott felhasználási cél hiányában – tartalmát tekintve a Korm. rendelet szerinti díj kiegészítése. A számviteli törvény 72. § (1) bekezdése alapján a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben teljesített szolgáltatások ellenértéke az értékesítés nettó árbevételének minősül. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következően valamely konkrétan nevesített tevékenység ellátása, így az egészségügyi szolgáltatás nyújtása, illetve rendelkezésre állás ellenértékeként, azzal közvetlenül összefüggésben a szolgáltatónak járó díj, pótlék stb. összege az elnevezésétől függetlenül a számviteli elszámolás szempontjából a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás ellenértékének tekintendő, melyet az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.
Összegezve a bértámogatás összege nem képezi a helyi iparűzési adó alapjának részét, míg a rezsitámogatás összege nettó árbevételként figyelembe veendő a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor.
Egyszerűsített adóalap meghatározási mód választása rövidesen aktuális lesz, így erre is felhívjuk az érintettek szíves figyelmét.
2023. évtől az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-meghatározási mód jelentősen megváltozott. Ez évtől a korábbi háromféle módszert egyféle (választható) adóalap-megállapítási mód váltotta fel (Htv. 39/A.§). Az ún. „kisvállalkozóknak" bizonyos árbevételi határokon belül, bevallás nélkül is egyszerűsödhet a helyi iparűzési adófizetésük. A Htv. szerint kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.
A kisvállalkozók közül lesznek olyan csoportok, akinek ezt az egyszerűsített módot választania kell/lehet és lesznek olyanok is, akik akkor kerülnek ki ebből az egyszerűsített módból, ha kifejezetten ezt kérik. (Htv. 51/Q. §) 2023. évtől az egyszerűsített adóztatást bármely vállalkozói csoport választhatja, legyen ő társaság, vagy egyéni vállalkozó magánszemély.
Ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.
Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap
- 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
(éves iparűzési adó: 50 ezer forint)
- 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
(éves iparűzési adó: 120 ezer forint)
- 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.
(éves iparűzési adó: 170 ezer forint)
Az egyszerűsített adóalap megállapítás választása esetén adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nincs lehetőség. (Htv. 39/A. §) Arra is figyelemmel kell lennie a kisvállalkozásnak, hogy ha több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia. A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a 22HIPAK adóbevalláson, vagy bejelentkezési, változás-bejelentési űrlapon lehet ezt kérni. (2023. május 31-ig tett nyilatkozat végleges, az későbbiekben /pl.: önellenőrzéssel/ nem módosítható)
Ebben a témában további tájékoztatókat olvasható honlapunkon.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
Eger, 2023. április hó
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
