Késedelmes adókötelezettség teljesítés szankciója

Késedelmes adókötelezettség (adatbejelentés, adatbejelentés, adóbevallás) teljesítés esetén mulasztási bírság kiszabásra is számíthatnak az adózók

Mulasztási bírság kötelezettség szegés esetén

Annak érdekében, hogy a jogi norma be tudja tölteni, szükséges szabályozni azokat az eseteket, amikor valami oknál fogva a szabályozással ellentétes, jogellenes magatartások valósulnak meg, vagyis a kötelezettségek önkéntes teljesítése elmarad. A szankciók segítségével tudja az önkormányzati adóhatóság kikényszeríteni a jogszabálykövetést, illetve ennek elmaradásakor joghátránnyal sújtani a jogszabálysértő magatartást.

Az adókötelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási bírság kiszabása. Az önkormányzati adóhatóságnak törvényben /az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)/ előírt kötelezettsége, hogy alkalmazza a mulasztási bírság szankcióját, ha az adózó kötelezettségszegést követ el.

A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. /Önmagában az „elfelejtés" ténye erre okot nem ad./

Általánosságban elmondható, hogy a bírságolási szabályok a legtöbb esetben különbséget tesznek természetes és nem természetes személy adózók között. A nem természetes személyek esetében szigorúbb, azaz magasabb összegű bírságok kiszabására van lehetősége a jogalkalmazó hatóságnak. A megkülönböztetés abból az elgondolásból fakad, hogy a természetes személy adózó nem feltétlenül van mindannak a tudásnak a birtokában, amellyel jó esetben egy vállalkozásnak a megfelelő, törvényi keretek között történő működéshez rendelkeznie kell. Egy vállalkozás a legtöbb esetben rendelkezik könyvelővel, ügyvéddel vagy egyéb olyan szakszerű segítséggel, akik a mindennapi működés során tevékenységükkel támogatják.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az Art-ban foglaltak alapján megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. (Art.220.§)

A mulasztási bírság kiszabásánál az önkormányzati adóhatóság az adózó javára vagy terhére is értékelheti a körülményeket. (Art.237. §)

Mérlegelési szempontok bírságkiszabásnál

A mulasztási bírság kiszabásánál az önkormányzati adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.

A jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével történő megállapítása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye (kivéve ellenőrzés esetén). (Art. 238. §)

Az az adózói kör, akik bevallási/adatbejelentési kötelezettségüknek önként - vagy felhívásra - nem tesznek eleget, az adóhatósági kockázatelemzés szempontjából kiemelt veszélyeket hordozóként kerülnek megjelölésre, így pedig ez az adózói kör nagyobb eséllyel számíthat adóhatósági ellenőrzések lefolytatására. Így tehát, ha egy bevallás elmaradása esetében az adóhatóság elmulasztja a tudomásra jutástól számított egy évet, annak érdekében, hogy a jogszerű állapotot helyreállítsa, az adómegállapításának elévülési idején belül még mindig lehetősége van arra, hogy az adózóval szemben adóellenőrzést indítson.

Mulasztási bírság kiszabásának két legjellemzőbb esete:

1.) Határidőn túl önkéntesen benyújtott adatbejelentés vagy bevallás

Eger megyei jogú városban három féle helyi adónem (építményadó, iparűzési adó és idegenforgalmi adó) van bevezetve, ahol az Art-ban előírt határidőig adatbejelentést vagy adóbevallást kell teljesíteni az adózóknak. Ezek adófizetési is társul, így fontos az adókötelezettség időben történő teljesítése. Kötelezettségszegést valósít meg az adózó, így mulasztási bírság kiszabásra számíthat, ha az adatbejelentést, vagy adóbevallást önkéntesen, ám határidőn túl késedelmesen teljesíti.

Építményadó adatbejelentés határideje
Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Iparűzési adóbevallás határideje

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, kell az adóbevallást (a NAV rendszerén keresztül) benyújtani.

Idegenforgalmi adó havi bevallás határideje
Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtani.

Benyújtás módja

Mindhárom esetben az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet (Eüsztv. 1. § 23. pont) – ide értve az egyéni vállalkozót is – adatbejelentési vagy bevallás benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni. Magánszemély választhatja az elektronikus vagy hagyományos ún. „papír alapú" utat is.

Semmis az adatbejelentés, vagy bevallás, ha azt nem a megfelelő módon és formában nyújtja be az adózó, ilyen lehet például: ha ő elektronikus benyújtásra kötelezett, de azt papír alapon küldi be az adóhatósághoz.

Mulasztási bírság mértéke ezekben az esetben a mérlegelési szabályok alapján kerül megállapításra. Kötelezettség szegés esetében az adatbejelentési vagy bevallási késedelem miatt szabható ki mulasztási bírság, azzal, hogy annak összegének meghatározásánál (esetlegesen a szankciótól való eltekintés kapcsán) messzemenően figyelemmel kell lenni mérlegelési szabályokra, valamint arra, hogy a mulasztási bírság alkalmazásakor a kiszabott bírság ne legyen terhesebb az adózóra a kelleténél, arányban álljon a büntetéssel és a jogsértéssel. Felső korlát természetes személy adózónál kettőszázezer forint, nem természetes személy adózónál ötszázezer forint.

2.) Elmaradt, nem benyújtott adatbejelentés vagy bevallás

Az adókötelezettségek sorában talán a legismertebb az adómegállapítás, adóbevallás, adófizetés, melyek közül az adóbevallás/adatbejelentés az a kötelezettség, amelyről mindenkinek eszébe jut legalább egy dátum, ameddig ezeket teljesíteni kellene. Fontos azonban azt is tudni mi a helyzet akkor, ha ezen adókötelezettségek benyújtására mégsem kerül sor.

Szintén az adóigazgatási szabályok 2018. évi változásától él a hiánypótlásra történő felhívás kötelező alkalmazásának jogintézménye. Ez a jogintézmény a szolgáltató adóhatóság megteremtésének egyik pillére, az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírság kiszabása helyett első körben kommunikációt kezdeményez az adózóval, figyelmezteti, ösztönzi annak érdekében, hogy az adókötelezettséget önként teljesítse. A teljesítésre határidőt szab az önkormányzati adóhatóság, amelynek elteltével kerül csak sor a bírságolásra, így a költségvetési érdek nem sérül, hiszen az adókötelezettséget jó esetben mulasztási bírság kiszabása nélkül önként teljesítik, azonban annak elmaradása esetén az elmaradt szankciót az adóhatóság kiszabja.

Hiánypótlási eljárás menete

1.) Tájékoztatás mellett 1. felhívás (végzés) az adókötelezettség teljesítésére

Az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentési, változásbejelentési, bevallási kötelezettség elmaradása, hiányos teljesítése, vagy a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ekkor még mulasztási bírság nem kerül előírásra, és ha az adókötelezettséget az adózó teljesíti nem éri hátrányos szankció.

2.) Mulasztási bírság előírása és ismételt 2. felhívás adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság taxatív, mérlegelési jogkörben nem írható elő más, csökkentett összegben. A törvény rendkívül megengedő abból a szempontból, hogy amennyiben az adózó jelen felhívásra határidőben teljesíti az elmulasztott adókötelezettségét, akkor az adóhatóság mérsékelheti, de akár el is engedheti a kiszabott mulasztási bírságot.

3.) Ismételt, emelt összegű mulasztási bírság előírása és immár 3. felhívás az adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az adóhatóság ekkor már szigorúbban büntet és ismételten - természetes személy adózót 200 ezer, - nem természetes személy adózót 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja. Az ismételt felhívásban feltüntetett határidő eredménytelen elteltét követően az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság itt is taxatív. Ebben a fázisban már a kötelezettség teljesítése esetén az előzőleg megállapított és most megállapított és kiszabott taxatív bírság már az alapeljárásban nem mérsékelhető.

A leírtakból is következik, hogy a szankciók a jogszabályokat sorozatosan megszegő adózókat sújtják leginkább és számos lehetőség van a jogszerű és egyéb szankciók nélküli kötelezettség pótlásra.

Kérjük az adózókat folyamatosan kísérjék figyelemmel a tárhelyeiket, mert az értesítések, végzések, határozatok ide érkeznek és amennyiben az adókötelezettség teljesítés elmarad, úgy későbbiekben már akár jelentős összegzett mulasztási bírságra (Art. 221.§) is számíthatnak.

Részletekről honlapunkon https://www.eger.hu/hu/adougyek  tájékozódhatnak az érdeklődők.

Köszönjük, hogy adókötelezettségek betartásával hozzájárul Eger megyei jogú város fejlődéséhez.

Eger, 2021. július 19.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága