Tájékoztató kutakról
Közzétételi egység: Hirdetmények
Tájékoztató kutak fennmaradási
engedélyezési eljárásáról
2020. január 1., valamint 2020. július 01. napjával számos, a kutak engedélyezését érintő jogszabály módosult. Az alábbiakban azon szabályok összefoglalóját olvashatják, amelyek a már meglévő kutak fennmaradási engedélyezésével kapcsolatosak és a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak.
A vízimunka elvégzéséhez, kutak megépítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, valamint a vízhasználathoz és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy kút esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben is szükséges eljárás lefolytatása, ha a kutat nem használják, mert amíg az nem kerül szakszerűen eltömedékelésre, addig a kút létezik.
Azon kutak esetében, melyek engedély nélkül vagy engedély tartalmától eltérően kerültek kivitelezésre, vízgazdálkodási bírság kiszabásának van helye, amely természetes személyek esetében 300.000 forintig, jogi személyek esetében 1.000.000 forintig terjedhet.
A bírság megfizetése alól mentesül az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2020. július 01. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet kutat, ha 2023. december 31. napjáig a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást kérelmezi.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,
és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A Belügyminisztérium által kiadott tájékoztató szerint a fent említett fogalmak magyarázatai a következők:
- A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet.
A vízbázisvédelmi védőterületek elhelyezkedésével kapcsolatban a területi vízügyi hatóságok (katasztrófavédelmi igazgatóságok) és ivóvízbázisokra vonatkozóan a helyi vízművek rendelkeznek naprakész információkkal. Ezeken a területeken a vízkészlet biztonsága érdekében a területi vízügyi hatóság adja ki az engedélyt.
- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.
Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. Ebben a tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás.
- A kútból maximálisan 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni.
Az 500 m3/év mennyiség napi bontásban 1,37 m3/nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt. Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja. Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez állatonként 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2-rel.
- A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van vagy épület létesítésére engedélyt adtak, illetve bejelentés történt a hatóság felé.
Ez a rendelkezés szavatolja, hogy a kút vizét valóban háztartási célokra és /vagy házi ivóvízigény kielégítésére használhassák fel.
- A kútra magánszemély (természetes személy) kér engedélyt.
Amennyiben a létesítő pl.: gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény, önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan.
- A vízkivétel háztartási igények vagy házi ivóvízigény kielégítése érdekében történik.
A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként a következő tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) álltaok itatása és ellátása, kerti medence feltöltése és vízpótlása.
A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz kezelés nélkül Magyarország területének legnagyobb részén emberi fogyasztásra nem alkalmas. Természetesen előfordul ettől eltérő eset, azonban ha a talajvizet ivóvízcélra kívánják felhasználni, akkor fokozott biztonsággal kell eljárni, és a használatbavételhez ivóvíz-minőség vizsgálatot kell végezni.
Ebben az esetben házi ivóvízigény alatt azt értjük, ami a polgárok bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú ivóvízigény.
Tehát a jegyzői hatáskör kiterjed azokra az engedélyezési esetekre is, amikor a vízhasználat célja nem a házi ivóvízigény ellátása, hanem a vizet egyéb háztartási igényekre kívánják hasznosítani.
- A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.
A jegyző vagy a területi vízügyi hatóság által kiadandó engedély megkülönböztetése szempontjából jogszabály a fogalmat nem határozza meg. Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. Például egy őstermelő által folytatott piaci termelő tevékenységhez tartozó (amely tevékenységért területalapú támogatást is kap a gazdálkodó) vízigény már nem háztartási vízigény. Ugyanígy gazdasági célú vízigénynek számít egy ingatlanon belül – egy másik példával szemléltetve – egy kis autómosó üzem üzemeltetéséhez szükséges vízmennyiség akkor is, ha 500 m3/év küszöb alatt marad a vízfelhasználás.
Tehát amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, pl.: üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.
Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság előtt kell kérelmezni az eljárást.
Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
A kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. Felhívjuk figyelmüket, hogy az elektronikus levél (e-mail) formájában érkező beadványok nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek.
Vonatkozó jogszabályok:
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
- 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
Eger, 2020. július 01.
Dr. Andráskó Dénes
Eger Megyei Jogú Város Jegyzője