Panaszok és közérdekű bejelentések eljárásrendje

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) értelmében panasznak minősül – elnevezésétől függetlenül – az olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Nem tekintendő panasznak az a bejelentés, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint – hatósági eljárás megindítására vonatkozó – kérelemnek minősül.

Az Eger MJV Önkormányzatához és Polgármesteri Hivatalához érkező bejelentés (a fentebb meghatározott panasz és közérdekű bejelentés együtt) megtehető:
• szóban: személyesen a Hivatal ügyfélfogadási idejében (3300 Eger, Dobó tér 2., vagy 3300 Eger, Kossuth L. u. 28.) amelyet a Polgármesteri Hivatal bármely szervezeti egysége jogosult és köteles írásban rögzíteni.
• írásban: postai (3300 Eger, Dobó I.tér 2.) vagy elektronikus úton az egpolgh[kukac]ph.eger.hu e-mail címen, illetőleg Hivatali kapun keresztül.

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A Panasztv. 4. §-a alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

A bejelentő jogai:
• A bejelentőt – a Panasztv.-ben foglalt esetek kivételével – nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt.
• Szóban, személyesen tett bejelentés esetén a bejelentőt nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e személyes adatainak zártan történő kezelését (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
• Írásban tett bejelentés esetén a bejelentő zárt adatkezelési igényét vélelmezni kell.
• Zárt adatkezelés esetén, iratbetekintési jog a bejelentő személyes adatainak felismerhetetlenné tétele mellett engedélyezhető.
• Bejelentő a bejelentésébe és a részére küldött tájékoztatásokba tekinthet be.

A bejelentő és a bejelentett adatainak kezelése:

A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása során, annak érdekében, legfeljebb a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat szerinti iratőrzési határidő végéig kezelhetőek az ügyiratban.

A bejelentő személyes adatai eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben a szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai – egyértelmű hozzájárulása nélkül – nem hozhatók nyilvánosságra.

A bejelentett adatai nem hozhatók nyilvánosságra.