Ugrás a fő tartalomhoz
2024. február 22. | Gerzson
Idegenvezetők világnapja
Február 21-én tartják az Idegenvezetők...
Elfogadta a város 2024-es költségvetését
Több mint 30 napirendi pontot tárgyal...
Vetőmagok cseréltek gazdát
Saját termesztésű vetőmagok...
X. Civil Véradó Hét
Országosan tizedszer szerveznek civil...
15. Egri Városi Síbajokság
Mintegy kétszáz egri látogatott...
Névadójára emlékezett a Kossuth Zsuzsanna technikum
Az ápolók napján híres névadóját is...
Felújítások nehezítik a közlekedést a városban
Eger több helyszínén is felújítások...
Eger Wine Meetup
A magyar borászat jövőjéről tartottak...
Pénzügyi tudatosság a házasságban
A pénzügyi tudatosság volt a témája a...
Balassi Bálintra emlékeztek a Dobó téren
Hagyománytermő céllal, immáron második...
KRESZ-kerékkel tesztel a rendőrség
Új játékkal teszteli a lakosok KRESZ...
Ismét összeült az Egri Civil Kerekasztal
Áprilisban tartják a XXV. Egri Civil...
Otthonos körülmények között lakhatnak
Új házba költözhettek az értelmi...
30 éves a Pódium
Jubileumi gálaműsorral ünnepelte...
Fánki Parti a Forrásban
Jelmezversennyel űzték el a telet péntek...
A városházán tett esküt
Szentmisén köszöntötték a Bazilikában...
A művészi graffitiknek adna teret a képviselő
Frissen felújított hidat graffitiztek...
35 éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
35 éves fennállását ünnepli a Magyar...
Programajánló - Családi mozi és farsang
Mozi hétvégére és farsangi partira is...
Jubileumi gálára készül a Pódium
Jubileumi gálára készülnek az idén 30...
Beomlott az Eger-patak egyik támfala
Beomlott az Eger-patak egyik támfala az...
Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál az Urániában
10. alkalommal rendezték meg a Budapesti...
Vereséggel rajtolt a QHB Eger
Megkezdte a bajnokság tavaszi szezonját a...
A tatai tüzérek toboroztak
A Dobó téren toboroztak a tatai tüzérek...
Bővülhet a roller gyűjtőpontok száma a városban
Városszerte látni az út szélén, vagy...
Örömzenéléssel ünnepelt az Egri Norma
Örömzenével ünnepelte a Civilek napját...
Két vállalkozás kapta meg a Pro Agria-díjat
A helyben működő vállalkozások fontos...
Adomány az egri kórháznak
Mintegy 1,6 millió forint értékű...
Tehetségútlevél a felsőoktatásba
Tudományról Diákoknak Kíváncsiságból...
EKKE: Wine Meetup és ingyenes felnőttképzés
Új szakokkal és ingyenes...

Birtokvédelmi eljárás

Létrehozva: 2013. március 13.  |  Utoljára frissítve: 2021. január 21.

Közzétételi egység: A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok


Birtokvédelemért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdése alapján a jegyzőhöz továbbra is a birtoksértés megtörténtétől, illetve a birtoksértő állapot fennállásától számított 1 éven belül lehet fordulni. Amennyiben a birtoksértés több, mint egy éve történt, illetve a birtoksértő állapot több, mint egy éve fennáll, a birtokos kizárólag a bíróságtól kérhet birtokvédelmet. Azonban 1 éven belül fennálló birtoksértés esetén sem kötelező az eljárást a jegyzőnél megindítani, a birtokos ebben az esetben is bírósághoz fordulhat.


Felhívjuk figyelmét az alábbi jogszabályi változásokra!


Az eljárás a korábbihoz képest lényegesen egyszerűsödött: rövidebb az eljárási határidő, a helyszíni szemle, valamint a felek meghallgatásának szabályai alapvetően megváltoztak, a bizonyítás szinte teljes egészében a felekre hárul, az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, valamint a döntéshozatal az eljárásban kizárólag határozati formában lehetséges. Az eljárás során a jegyző pusztán a birtokállapot és a birtoksértő magatartás tényszerűségét vizsgálhatja, az eljárás során szakértő kirendelésére nincs lehetőség – a felek azonban saját költségükön szakértő véleményét beszerezhetik, amelyet bizonyítékként a jegyző előtt bemutathatnak. Ezen változások indoka, hogy a jegyző előtti birtokvédelem célja az eljárás gyors és hatékony lefolytatása.

 

A birtokvédelmi eljárás megindítása:


A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult.
A kérelem előterjeszthető formanyomtatványon is, amely itt érhető el.

 

Letölthető dokumentum Kérelem word formátumban

Letölthető dokumentum Kérelem PDF formátumban


Az eljárás illetékmentes.


A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), valamint aláírását (jogi személy esetén a képviseletre jogosult aláírását),
  • annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
  • a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás pontos ismertetését, – ideértve a birtoksértő cselekmény pontos leírását –,
  • a birtokvitával érintett dolog pontos megjelölését (ingatlan esetén annak pontos címét),
  • a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
  • a birtoksértés időpontjára történő utalást,
  • a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot).

 

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek:

  • be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,
  • továbbá amennyiben nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell a kérelemhez meghatalmazást.

Fontos, hogy az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit (bizonyítékok, meghatalmazás) eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.


A kérelmet a jegyző az eljárás megindulásától számított 3 napon belül megküldi az ellenérdekű félnek, amelyre az ellenérdekű fél írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.


Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

 

Az eljárás határideje:


A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő az illetékbélyeggel ellátott kérelem jegyzőhöz történő beérkezését, illetve – amennyiben az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem rótták le – az illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

 

Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban:


A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valónak fogadja el.


Az eljárási határidő rövidsége miatt az eljárás érdemi befejezése érdekében lényegesen nagyobb felelősség hárul a felekre a bizonyítás során: a bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.


Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. A felek azonban az eljárás során bármikor tehetnek nyilatkozatot a jegyző előtt, amely nyilatkozat szintén bizonyítékul szolgálhat az eljárást lezáró határozat meghozatalánál.


A jegyző a tényállás tisztázása érdekében:

  • helyszíni szemlét tarthat,
  • valamint a feleket egyidejűleg meghallgathatja,
  • tanúmeghallgatást tarthat.


Helyszíni szemle: A jegyző az eljárás során nem köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle a felek értesítésével, előzetes egyeztetéssel, valamint ezek nélkül is megtartható. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a szemlét tűrni köteles, így annak biztosítására a jegyző a rendőrséget is igénybe veheti.


Meghallgatás: Tekintettel arra, hogy a felek az eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, lehetőség van a felek egyidejű meghallgatására is. A meghallgatáson a felek önkéntes alapon jelenhetnek meg olyan módon, hogy ezen szándékukról a jegyzőt előzetesen értesítik és vele időpontot egyeztetnek. A jegyző tehát meghallgatásra szóló idézés kibocsátására az új szabályok szerint nem jogosult, annak megtartására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a felek azt közösen kérik.


Tanú: A felek írásos tanúvallomást csatolhatnak bizonyítékként az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig, továbbá kérhetik tanú meghallgatását az ügyben. A jegyzőnek is lehetősége van – amennyiben azt szükségesnek tartja - tanúmeghallgatást tartani előzetes egyeztetés alapján – tehát idézést a jegyző ebben az esetben sem bocsáthat ki.

 

Képviselet a birtokvédelmi eljárásban:


Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél helyett:

  • törvényes képviselője,
  • vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy,

továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.


Az eljárást lezáró határozat:


A birtokvédelmi eljárásban a jegyző kizárólag határozat formájában hozhat döntést, amely kétféle lehet: a birtokvédelmi kérelemnek – részben vagy egészben - helyt ad (ebben az esetben elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja) vagy a kérelmet elutasítja.


A jegyző a kérelmet határozatával a következő esetekben utasítja el:

 

  • a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak – ezen indokkal a kérelem kizárólag a bizonyítási eljárás befejezését követően, tehát az eljárási határidő 10. napját követően utasítható el;
  • megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát;
  • valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált;
  • a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott;
  • a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;
  • ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Az eljárás során – szemben a korábbi szabályokkal – nincs lehetőség egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalára. A felek együttes meghallgatásuk során egyezséget köthetnek ugyan, amelyről a jegyző jegyzőkönyvet vesz fel, ezt azonban a jegyző a határozat meghozatala során bizonyítékként értékelheti, tehát az egyezség nem vezet automatikusan az eljárás azonnali lezárásához.

 

Jogorvoslat:


A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben az Egri Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

 

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) értelmében 2016. július 1. napján és azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben, valamint a 2016. július 1. napján vagy azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a közigazgatási szerv köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal.

 

Ennek értelmében a hivatkozott jogalanyok a keresetlevelet elektronikus úton kötelesek benyújtani az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, illetve a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél a közzétett ÁNYK űrlapon.

 

Közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben az alábbi „K01" kóddal rendelkező űrlap alkalmazandó: EGERMJV_k01

 

Birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben az alábbi „P26" kóddal ellátott űrlap alkalmazandó: EGERMJV_p26

 

 

Végrehajtás:


A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.


A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 127. § (1) bekezdése alapján a jegyző a fél kérelmére vizsgálhatja a határozatban elrendelt kötelezettség teljesítését. Amennyiben a kötelezettségek teljesítése a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, a jegyző az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül hatósági ellenőrzést tart.


Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a határozatban foglaltakat a kötelezett határidőre nem vagy csak részben teljesítette, megindítja a végrehajtást.


A végrehajtási eljárásban a jegyző által hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

 

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának birtokvédelmi ügyintézői:

Vonatkozó jogszabályok:


• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=174142.289168)

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159096.239298)

• 2016. évi CL. törvényaz általános közigazgatási rendtartásról

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
(http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=13511.282341)



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!