Hatodik séta: a Maklári hóstya felé

Ha újabb ismerkedésünk, sétánk kiinduló pontjának ismét a Dobó teret választjuk, akkor a Jókai és az Egészségház utcán áthaladva az Érsekkert felé vegyük az irányt.

A város fürdőövezetébe érünk, ahol megtaláljuk a strandot, a kórház reumaosztályát, s a Flóra szállót, amely gyógyvizes terápiával is foglakozik, a Bárány uszodát, illetve  a Makovecz Imre tervezte fedett uszodát. Mindez a gyógyhatású egri vízre épül, amely miatt a város komoly gyógy-idegenforgalmi terveket is dédelget. Több forrás is található ebben az övezetben, amelyek radioaktív tulajdonságúak, de más hatóanyagai is vannak. Ajánlottak ideges bántalmak, vérszegénység, fáradékonyság, csúzos és köszvényes bajok, fejlődési zavarok és gyulladásos (női) betegségek esetén.

A törökök komoly fürdőkultúrával rendelkeztek, egyik fürdőjük romjai a várral szemben találhatóak, a másik, Arnaut pasa fürdője pedig ebben az övezetben van, ma is használatos, a reumakórház része. A fedett fürdő mellé később nyitott medencéket is építettek. A strandfürdő egyre inkább a pihenés és a szórakozás céljait szolgálta, a Bárány uszoda pedig a világhírű egri úszósport fellegvárává lett. Hajdan a források szabadon feltörő vizét használták a medencék feltöltésére, ám a kor követelményei ma már mások, gondoskodni kell a korszerű vízforgató berendezésekről. A strandon már üzembe is helyeztek egy ilyen új medencét, az úszó- és vízilabda sport megújítására pedig elkészítették az új, impozáns fedett uszodát, illetve várhatóan felújítják a sokat megélt Bárány uszodát.

A fürdők a történelmi városmagon kívül estek, ahogy az Érsekkert is, de a hosszú évek alatt körbenőtte a város. A mintegy 22 hold nagyságú park négysoros, vadgesztenyés sétányaival, kör alakú, virágokkal beültetett, szökőkutas központi terével a francia kertépítő művészet hagyományait őrzi. Az Érsekkert alapterülete sokáig változatlan volt, a múlt század közepén építettek dél-nyugati sarkára sporttelepet, amelyet egy körcsarnokkal egészítettek ki.

Ha a Kertész úton folytatjuk sétánkat, akkor új lakótelepekkel találkozhatunk, a hajdani káposztás földek helyén magas házak épültek. Ám mégiscsak emberszabásúbb ez a környék, mint az Északi-lakótelep némileg falanszteresre sikeredett világa.

A városból itt két útvonalon mehetünk ki, az egyik a Nagykőporosi út, ahol festői összevisszaságban szép pincesort lehet találni. A pincesoron végighaladva hamar elérünk a határ végéig, az ostorosi tetőn nagy őszibarackos húzódik. Itt is vannak szép szőlősök, mint például a Janó vagy a Marinka dűlő. Az egri határ egy út melletti feszületnél ér véget. Errefelé található a legnagyobb Medoc ültetvény, de telepítettek ide Merlot-ot, Királyleánykát, Rizlingszilvánit és Muskotályt is. Aki telepít, az már a jövőre tekint, fiaira, unokáira gondol. Errefelé fokozatosan véget ér a város alatt húzódó tufa réteg, így egyre kevesebb pincével találkozhatunk. Több olyan kis pincészetet látunk, amely hagyományosan csak a család ellátására termel bort, néhány helyen viszont ki van írva, hogy szívesen fogadnak vendéget, vagy adnak el bort.

Az út másik oldalán húzódik a város déli ipartelepe, amely némileg illúziórombolóan fest, de mégsem hasonlítható egy nagyváros hasonló részéhez.