Első séta: A vár felé

A város szívéből, a Dobó térről vágjunk neki felfedező utunknak.

Dobó tér

GPS koordináták: 47.902414,20.376859

A főtér és környéke funkcióbővítő rehabilitációja 2012 és 2014 között zajlik.

A belváros keskeny utcáiból szélesedik ki Eger város díszes főtere, a Dobó István tér. A tér kedvelt találkozóhely, művészeti, kulturális rendezvények helyszíne. Nevét Dobó István várkapitányról kapta, akinek a vezetésével az 1552-es ostrom idején a vár védői visszaverték a sokszoros túlerőben lévő török sereg támadást. A vár felé tekintve a névadó Dobó István szobra magasodik kivont szablyával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Stróbl Alajos. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes, díszes épület eklektikus stílusú, homlokzatán a Szent Koronát és a város címerét láthatjuk.

A teret szegélyező házak sorában több műemlék, illetve műemlék jellegű épület áll. Érdemes a belső árkádsoros udvarokba is betekinteni, mert a nyüzsgő belváros közepében nyugalmat árasztó hangulatú elemekkel találkozhatunk.

A gyönyörű teret az egyik oldalról az Eger patak határolja, ami egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.

Minorita Templom

GPS koordináták: 47.902146,20.377224

A barokk templom főhomlokzata 2013-ban újult meg, a belvárosi rehabilitációs program keretében.

3300 Eger Dobó tér 4

A Dobó téren áll Közép-Európa egyik legszebb és legegyedibb templombelsővel rendelkező barokk temploma, melynek teljes neve Minorita Páduai Szent Antal Templom. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérdek építészének is tulajdonították. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült 1792-ig. A templomba belépve gyakran hallhatunk kellemes, lelket megújító muzsikát. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben letelepedett mester. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit, csodatételeit és halálát ábrázolják, a pozsonyi Raindl Márton munkái 1769-ből. A mellékoltárok szintén barokk hangulatot árasztanak. Éber tekintettel észrevehető, hogy a bejárathoz közeli két hátsó mellékoltárt csak festették, miután a templom e része karzattal együtt 1827-ben egy tűzvészben leégett. A templom belső szépségéhez nagyban hozzájárulnak a gyönyörű tölgyfapadok, amelyeket 1769-70 között faragtak. A templom gyűjteménye folyamatosan gazdagodik. A magyar-lengyel barátság jegyében 2002. február 24-én egy ünnepélyes körmenet után ebben a templomban helyezték el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, Árpádházi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellé. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból.

Egri Vár

47.904458,20.379064

3300 Eger, Vár 1.

A nemzeti emlékhely 1,7 milliárd Ft-os turisztikai attrakcióbővítést célzó rekonstrukciója 2013-ban kezdődött el.

Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő Egri Vár. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. A vár építésére Lambert Püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a XVI. század folyamán történt.

Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben lévő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora amikor a XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A vár déli részét védő füles bástyán keressük meg Gárdonyi Géza sírját. Az Egri csillagok íróját, a vár hőseinek krónikását 1922-ben temették el itt. A fejfáján ez áll: „Csak a teste". Az egri remete 2013-ban lett volna 150 éves, s az országos jubileumi emlékév kapcsán Eger városa megújította az irodalomkedvelők zarándokhelyeként is szolgáló, nevezetes sírhelyet.

Az Egri Vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon megismerkedhetünk a vár történetével, föld alatti erődrendszerével, a középkori büntetési módokkal és ezek eszközeivel. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrális maradványai, a hősök termében pedig az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja, valamint Dobó hiteles, antropológusok által rekonstruált arcmása. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

A ház felújítása alatt áll, a befejezés 2014 tavaszára várható.

GPS koordináta: 47.905965,20.381862

3300 Eger, Gárdonyi u. 28.

A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre található az emlékmúzeum épülete, ami a 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is. Egyik legszebb történelmi regénye a 16. század törökellenes harcainak állít emléket.

Mielőtt Gárdonyi megvásárolta volna a házat (melynek eredeti címe Takács utca 24.), bormérés működött benne, és elég rossz állapotban volt. A ház felújítása Gárdonyi édesanyja irányításával történt. A ház így bővítve lett, a kert szépítve, oly annyira, hogy az író régi álma „Gárdonyi kúria" bontakozhatott ki belőle. Egyfajta falut teremtett magának a városban. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső az író itt pipázgatott, sétálgatott.

Amikor az írót a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger Közgyűlése úgy döntött, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Ezt a gesztus Gárdonyi „nagy és nemes adomány"-nak tartotta a város részéről, és csak még jobban megerősítette írói munkásságában.

Az előszoba kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta meg az „Egri csillagok" című regényét. A festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi. A dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a pipázásra utal. A tető világításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában rejlett. Belépve a nagy íróasztal látható az írógéppel, melyen Gárdonyi dolgozott, és megírta a megjelenése óta már 22 idegennyelvre lefordított Egri csillagokat, Magyarország Nagy Könyvét. Itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma. A vitrinekben megfigyelhetők még titkosírásos jegyzetei is. A kertben látható az író bronz szobra, Somogyi Árpád alkotása.