Új korszak és évadhirdetés a színházban

A Gárdonyi Géza Színház új vezetése 2026 februárja óta tartó, intenzív munkával készítette elő az intézmény megújulását az igazgatói pályázatban rögzített szakmai elvek mentén. Szarvas József igazgató tájékoztatása szerint ez az időszak a gazdasági és jogi átvétel mellett a színház arculatának megújításáról és a társulat átalakításáról szólt.

Ősztől 12 színművész, 4 színművész egyetemi hallgató és 5 táncművész csatlakozik a Gárdonyi Géza Színház társulatához. Az arculati megújulásban a teátrum partnere a nemzetközileg elismert Graphasel Design Studio, amellyel közösen egy modern, több generációt megszólító megjelenés kialakítása a cél. A színház kiemelt figyelmet fordít a helyi oktatási, kulturális és egyházi intézményekkel való kapcsolatok elmélyítésére, a kreatív alkotómunkát pedig írói műhelyfoglalkozásokkal is ösztönzi.

Ezen törekvések egyik kiemelt állomásaként a színház március 28–29-én kreatív írói workshopot rendezett, amely az alkotás és az írás iránt érdeklődő fiatalokat szólította meg. A műhelymunka során a résztvevők – akik az ország több pontjáról érkeztek – bepillantást nyerhettek a színházi alkotófolyamatokba.

Szabó Sebestyén László művészeti vezető szerint a színháznak több generáció találkozási pontjává kell válnia, mind az alkotói gárda, mind a nézőközönség szempontjából. A cél az idősebb generáció mellett a fiatalabb közönség megszólítása, amit a tapasztalt művészek és a fiatalabb alkotók együttes jelenléte támogat.

A 2026/27-es évad nagyszínpadi bemutatóinak sora a Szabó Sebestyén László által rendezett Quo vadis című előadás veszi kezdetét, amely Henryk Sienkiewicz regénye alapján keresi a választ arra, merre tartunk egy válságokkal terhelt korszakban. A történet Nero Rómájának morális hanyatlását és a gátlástalan hatalomgyakorlást állítja szembe az új erkölcsi rendet hordozó keresztény közösségekkel, rávilágítva, hogy a belső tartás képes diadalmaskodni a nyers erő felett.

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét című műve Létmányi Attila rendezésében arra invitálja a nézőt, hogy nézzen szembe saját méltóságának kérdéseivel. Van véleményünk a hatalomról, ami korlátoz, vagy a lelkiismeretről, ami hajt? Hangot adunk a meggyőződésünknek, vagy az elvész az éter zajában? A történetben egy vidám baráti társaság az élet nagy kérdéseiről filozofál egy kocsmában – a marhaszegy elkészítésétől kezdve egészen addig, hogy lelkiismeretlen elnyomónak vagy lelkiismeretes elnyomottnak jobb-e lenni –, amikor a hatalom emberei bebörtönzik és választás elé állítják őket: tisztességtelen módon túlélnek, vagy tisztességesen meghalnak. Az új színpadi adaptáció a diktatúra korából a jelenbe helyezi a történetet, rávilágítva, hogy a szabadság és az önazonosság alapvetései mit sem változtak Sánta kora óta. Az előadás a mai fiatalság nyelvén, a 21. századi lét dilemmáival szólal meg újra.

Amíg az ember gyermek, hosszú kívánságlistát ír karácsonyra, aztán felnőttként már csak egy kis békességre vágyik szenteste. De mi történik, ha valaki nem leli meg a maga békéjét? Ha körülötte az év minden napján haragos felhők gyűlnek, és nincs nap, mikor magával és másokkal békét kötne? Magányos, mérges vagy éppen szomorú? Ezekre a kérdésekre leginkább a vén uzsorás, Ebenezer Scrooge tudna válaszolni. Szabó Sebestyén László rendezésében a Karácsonyi ének című zenés mesejátékban Charles Dickens főhőse szellemek kíséretében utazza végig a múlt, a jelen és a jövő karácsonyait. Útja során saját és más emberek sorsába bepillantva találja meg békéjét és hagyja el minden gyarló tulajdonságát. Az előadás a társulat közös meséjeként jelenik meg, Vas Judit Gigi átiratában, Malek Andrea dalszövegeivel és Kovács Adrián zenéjével. Karácsonyra készülődve igazi kikapcsolódást és közös élményt kínál a család minden tagjának.

A stúdióban látható Federico García Lorca ihletésében a Siratóének című táncelőadás, Kondákor Ajsa Panka rendezésében. A produkció a spanyolok szenvedélyes világát idézi meg: férfiak, nők, család és egy derűs közösség képét, amelyből kiemelkedik a bikával megküzdő torreádor alakja. A spanyol kultúra szenvedélyességéből és érzékenységéből inspirálódva építjük fel az előadás mozgásvilágát. Lorca megrendítő siratóénekét a híres torreádor, barátja halála ihlette. A mű az élet és halál viszonyát, a szenvedélyt és az emlékezés működését dolgozza fel kortárs táncszínházi formában. A táncelőadás az élet teljességétől a küzdelmen át, a halál és gyász rituáléjáig vezet, megmutatva azt a világot, amelyből a tragédia kiszakít egy embert.

Weöres Sándor A holdbeli csónakos című költői mesejátéka az egyik legkedveltebb magyar színdarab, amely Berettyán Nándor rendezésében lesz látható majd az egri színpadon. A mű hihetetlen bájjal mesél égi és földi szerelemről, vágyakozásról, barátságról és boldogságról, lírája és humora pedig egyaránt megszólítja a gyerekeket, felnőtteket, iskolásokat és nagyszülőket is. Ahogy az író maga is több színházi formanyelvet ötvöz, úgy az alkotócsapat is erre törekszik: az előadás merít a magyar bábtörténet hagyományaiból, miközben a zene, az ének és a tánc is szerves egységet alkot a produkcióban. Különlegesség, hogy az előadáshoz Ifj. Csoóri Sándor szerez új zenét, amelyet az egri színházban hallhat először a közönség.

A szezon különleges színfoltja a Widder Kristóf rendezte Jógyerekek képeskönyve című horrorrevü. Az előadás azoknak szól, akik neveltek vagy épp most nevelnek gyermeket, vagy bárkinek, aki volt egyszer gyermek, hiszen a szülők gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, amikor nem tudják, sírjanak-e vagy nevessenek. A nevelés groteszk helyzeteire épülő produkció különleges, már-már behatárolhatatlan színházi műfaj. Alapjául dr. Henrich Hoffmann népszerű német mesekönyve, a Struwwelpeter szolgál, melyből Julian Crouch és Phelim McDermott készített színpadi átiratot. A darabot a The Tiger Lillies zenekar zenei anyaga és szövege teszi teljessé. A rendező fizikai színházi múltja jó alapot ad ahhoz, hogy a testtel való kifejezésmód erősítse a jelenetek és a dalok abszurditását.

Rátóti Zoltán rendezésében kerül színpadra Hubay Miklós, Vas István és Ránki György zenés tragédiája, az Egy szerelem három éjszakája. A történet Budapesten, a második világháború végnapjaiban játszódik, ahol egy elfoglalt lakásban él a fiatal költő, Bálint szerelmével, Júliával. A darab egyetlen helyszínen három eseményt mutat be, miközben tökéletes korrajzot fest egy olyan világról, amelyben nincsenek szabályok, és a túlélés sokszor csupán a véletlenen múlik. A fiatal szerelmesek sorsa a háború árnyékában elveszett ifjúságot szimbolizálja: egy olyan korszakot, amelyben látszólag nincs helye a szerelemnek, a szépségnek és a költészetnek. Az 1961-ben az első magyar musicalként debütáló alkotás mára a színháztörténet klasszikusává vált, amely minden időben aktuális üzenetet hordoz.

A nagyszínpadi bemutatókat Máté Gábor rendezése, az Osztálytalálkozó zárja. A rendező 2009 után tér vissza a teátrumba, hogy a társulat tagjaival együtt egy saját fejlesztésű előadást hozzon létre. Az előadás szövegét és zenéjét a társulat közösen alakítja ki. A színház művészeti vezetésének célja, hogy a jövőben minél több ilyen típusú előadás kerüljön színre Egerben.

A 2026. május 29. és 31. között megrendezésre kerülő 26/27 GÁRDONY // NYITOTT_TÉR
FESZTIVÁL a Gárdonyi Géza Színház új vezetésének első bemutatkozása, amelynek központi helyszínei az egri Dobó tér és a színház épülete lesznek. A háromnapos eseménysorozat elsődleges célja, hogy lebontsa a falakat az alkotók és a nézők között, lehetőséget biztosítva a személyes találkozásra a jövő évad rendezőivel, valamint a színházhoz szerződő új művészekkel.

A fesztivál programkínálatából kiemelkedik néhány különleges esemény:
• Gárdonyi Unplugged: Létmányi Attila vezetésével egy közösségi felolvasóest valósul meg, amely az „Open Stage" jegyében várja azokat, akik szívesen megosztanák saját írásaikat a közönséggel.
• Évadhirdető beszélgetések: A Dobó téren felállított színházi sátorban izgalmas pódiumbeszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők, ahol az alkotók közvetlenül mesélnek a 2026/27-es évad tervezett bemutatóiról. Itt lesz lehetőség a színház új művészeivel is megismerkedni.
• Desszert: Malek Andrea és Kovács Adrián koncert a nagyszínpadon
• Képzőművészeti kiállítás: Az egri egyetemmel való együttműködés jegyében nyílik meg a színházban egy pályázati kiállítás, amely a fiatal alkotók vizuális reflexióit mutatja be.
• Táncház: A néptánc kedvelőit a Színház és a Lajtha László Néptáncegyüttes várja közös mulatságra.
• Családi és gyermeknapi programok: A fesztivál zárónapja a legkisebbeknek kedvez interaktív játékokkal, bábos foglalkozásokkal és gyereknapi meglepetésekkel.

A programsorozat így nem csupán egy szakmai évadhirdető, hanem egy olyan összművészeti ünnep, ahol a zene, a tánc, az irodalom és a vizuális művészetek találkoznak Eger szívében.