2019. december 14. | Szilárda
Eger.hu
reintegracio-22713
Reintegráció
A sikeres parkgondozó vizsga után 19...
oromkoncert-a-mlinkosok-javara-22712
Örömkoncert a mlinkósok javára
Örömkoncerttel zárult az Eszterházy...
megszunik-az-egyszerusitett-vallalkozoi-ado-22711
Megszűnik az egyszerűsített...
Január 1-től megszűnik az...
evet-ertekelt-a-megyei-baleset-megelozesi-bizottsag-22710
Évet értékelt a megyei...
Évet értékelt a Heves Megyei...
adventi-koncert-a-jotekonysag-jegyeben-22709
Adventi koncert a jótékonyság...
Az Egri Obsitos Fúvószenekar utolsó...
fertalymesterek-karacsonya-22708
Fertálymesterek karácsonya
Karácsonyi ünnepséget tartott az Egri...
a-hok-es-a-sportelet-22707
A HÖK és a sportélet
A Hallgatói Önkormányzat, illetve a...
megujult-a-sas-utca
Megújult a Sas utca
Ez év márciusában indult Eger egyik...
megyei-kozgyules-dijatadassal-22705
Megyei közgyűlés díjátadással
Varga Antal, Lőrinci korábbi...
adventi-osszejovetelt-tartottak-a-fertalymesterek-22704
Adventi összejövetelt tartottak a...
Nyolcadik alkalommal várták adventi...
elkezdodott-a-teli-meleg-etelosztas-22703
Elkezdődött a téli meleg ételosztás
A hideg idő beköszöntével a Magyar...
terapias-kutyusok-latogattak-a-hospice-osztalyra-22702
Terápiás kutyusok látogattak a...
Mikulássapkában és rénszarvas aganccsal...
periodusos-rendszer-unnepi-oltozetben-22701
Periódusos rendszer ünnepi...
Idén lett 150 éves a periódusos rendszer....
evertekelot-tartott-az-eger-sikereert-egyesulet-22697
Évértékelőt tartott az Eger...
Megtartotta évértékelő rendezvényét az...
eszterhazy-irodalmi-est
Eszterházy Irodalmi Est
Tóth Krisztinát látta először...
iden-is-kivalasztjak-az-eke-borait
Idén is kiválasztják az EKE borait
Az Egri-, a Mátrai- és a Tokaji...
veszhelyzetekre-keszitettek-fel-a-megye
Vészhelyzetekre készítették fel a...
Védelmi igazgatási felkészítést...
virtualis-seta-a-varmuzeumban-22693
Virtuális séta a vármúzeumban
Virtuálisan is elérhetővé vált a Dobó...
eltorlik-az-epitmenyadot-az-egriek-egy-reszenel
Eltörlik az építményadót az egriek...
Átalakul a nyugdíjasoknak szánt 5000...
az-1956-os-sortuz-aldozataira-emlekeztek-22691
Az 1956-os sortűz áldozataira...
Koszorúzással emlékeztek meg az 1956....
veszelyek-unnep-idejen
Veszélyek ünnep idején
Feldíszített fa, ajándékok és...
megleptek-a-kisbetegeket-22685
Meglepték a kisbetegeket
A mezőkövesdi tűzoltók lepték meg...
pneumobile-2020-48-nevezes-erkezett-22684
Pneumobile 2020: 48 nevezés érkezett
November elején zárult a nevezés a...
adventi-jotekonysagi-koncert-22683
Adventi jótékonysági koncert
Adventi jótékonysági koncertet rendeztek...
karacsonyi-jatszohaz-22682
Karácsonyi játszóház
Az Eszterházy Károly Egyetem karácsonyi...
atadtak-az-eger-csillagai-elismereseket
Átadták az Eger Csillagai...
Idén tizenharmadik alkalommal hirdették ki...
meggyujtottak-a-masodik-adventi-gyertyat
Meggyújtották a második adventi...
Meggyújtották a második gyertyát a Dobó...
vallalkozok-napja
Vállalkozók Napja
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos...
mikulas-napi-unnep-a-csakoban
Mikulás-napi ünnep a Csákóban
A Szent István városnegyedben, vagyis a...
adomanyozott-a-vitezi-rend-22677
Adományozott a Vitézi Rend
Idén sem feledkezett meg az egri...

Ismerkedés Egerrel

Létrehozva: 2013. március 20.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jelleg mellett a változatosság az érkező első benyomása. Hiszünk abban, hogy aki hozzánk látogat, jó néhány szép történetet visz magával a szívében, fényképen, vagy épp a palackban.


Egerbe közúton és vasúton is érkezhet a látogató, s a megyeszékhelyhez közeledve a síkságokat, enyhe dombokat mély völgyek váltják fel. A szelektől védett völgyek szőlőkarói mögött feltűnnek az egri tornyok és a jellegzetes épületek: elsősorban a Bazilika és a Líceum hatalmas tömbjeinek sziluettje.

 

Hosszas fejlődés után alakult ki a városkép, s a település természetesen ma is alakul, változik, az összképet az itt élők azonban egyre tudatosabban őrzik. A történelem, a hősi múlt, a gyönyörű környék és a jó bort termő föld együtt eredményezi mindazt, ami által Eger kiemelkedő értékű műemléki város.

 

A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást, amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Az építészeti megjelenése hol nagyvonalúságával, hol pedig intimitásával fog meg. A hangulat egyszer hősies és lenyűgöző, máskor egyszerű és barátságos. Eger jelentős részeit a városépítő püspökök irányítása és gazdagsága hozta létre, más területek pedig lassan, lépésről lépésre, sokszorosan átépítve fejlődtek.

 

Igen sokféle képpel találkozunk, ha bebarangoljuk a kanyargós utcákat, holott Eger nem nagyváros. Jellegét tekintve nem egyszer ellentétes hatások tűnnek fel, mindez mégis egységessé válik tudatunkban.

 

Hogy miért?

- A városkép egy folyton változó, alakuló, mégis szervesen épülő település arca. Ezt az arculatot semmivel össze nem téveszthetővé az teszi, hogy az újrakezdés városa ez, amely a középkori Magyarországot is megőrizve simul a vár köré, a szőlődombokra felkapaszkodva élteti és beépíti a bortermő dűlőket, egyszerre rombolja és őrzi a pincesorokat.

 

- Az évszázadok során olyan sok értéke alakult ki ennek a városnak, hogy egy műemlékekben szegényebb település büszkélkedne azzal is, amit Egerben jószerivel említésre méltónak sem tartanak.

 

A városszerkezet kialakulása

A mai városszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett.


Ez foglalta egybe a város örökségét, táji adottságait, történelmi múltját, és minden későbbi változás befogadására tág lehetőséget biztosít. Szinte példa nélküli Magyarországon, hogy ilyen rövid idő alatt kiépüljön egy város, amelyben a műemlékek többsége megszületett.

 

A nagy tudású és koncepciózus püspökök tervei alapján olyan nagyszerű középületek emelkedtek, mint a Líceum, a Bazilika, a Minorita templom, a Megyeháza. A város többi részének építőit is az ellenreformáció és a barokk nagyszabású világa ihlette, akkor készült a szerényebb polgári és parasztházak jelentős része.
A barokk és a copf stílus kora itt hazánk szinte minden városát felülmúlóan változatos, mégis harmonikus települést teremtett meg, nagy gazdasági és szellemi fellendülést hozva.

 

A szűkebb értelemben vett belváros a Kossuth Lajos utca, a Széchényi utca, és az Eger patak által határolt háromszögben található, de a városközpont ennél jelentősebb terület: a Kossuth utca - Barkóczy utca - Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, amelyben számos nagyszerű műemlék emelkedik.

 

Az az igazság, hogy még ennél is több az új, műemlékinek legjobb akarattal sem nevezhető épület ebben az övezetben, de először ízlésbeli ficamok, majd kötelező városépítészeti szempontok alapján a kevésbé értékes és sokkal fiatalabb épületek is részévé váltak a védett városképnek, s végül úgy-ahogy megtalálták a helyüket.

 

Mi sem bizonyítja jobban ezt a csodálatra méltóan kiforrott egységet, mint a hetvenes években megkezdődött tömbrekonstrukció, a meghitt belső udvarok kialakítása, amelyek a Dobó tér és a Széchenyi utca között találhatóak.

 

A tudatos tervező munka következtében olyan belső terek tárultak fel a nagyközönség előtt, amelyek valóban ritkaságszámba mennek, mert jól ellenpontozzák a vár által kínált panoráma fenségességét és a Dobó tér jó értelemben vett színpadiasságát. Ezek az udvarok barátságosak, személyesek, emberléptékűek.

 

Eger és az ország egyik legszebb főtere, a magyar építészet gyöngyszeme az Eszterházy tér. A maga nevében páratlan művészeti alkotás a Líceum, az építője nevét viselő Eszterházy Károly Egyetem, amely monumentális négyszögletes pulttömbjével a délkeleti oldalán helyezkedik el, vele áll szemközt a Pyrker érsek által épített Egri Bazilika, amely az esztergomi után az ország legnagyobb és legszebb egyházi intézménye. Az egymástól eltérő két épület sok szempontból harmonikus együttest alkot.

 

A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér megtartotta szerepét, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere. A tér fő eleme, meghatározója a barokk templomépítészet remeke, a minorita templom és rendház.

 

Az észak felé húzódó, keskenyedve hívogató tér tipikusan egri légkört áraszt: az Eger patakon átívelő kis híd fölé kapuszerűen emelkednek az épületek, jó térhatást nyújtva.

 

A vár felőli oldalon a kis Dobó teret a Senátor-ház zárja le, amelyet a komor várfalak alatt olyan, mint egy díszes zenélő doboz. Ez a kontraszthatás sok helyen jellemző a településre, amelyet kiemel a tér vizuális központjában elhelyezett Dobó szobor, amely a vár legendás védőjének állít emléket.

 

Nemcsak a nagy műemléki együttesek, kiemelkedő építmények, hanem a részletek színvonala is meghatározza a település arculatát. Érdemes a jellegzetes és szépen megoldott részletekre is figyelni sétáink során.
Leghíresebbek Fazola Henrik kovácsoltvas ajtó-, erkély- és ablakcsodái, de ezeken kívül is számtalan érdekességet lehet észrevenni. A barokk és copf korszak kapui, kőkeretei nagy számban tűnnek fel. Érdekes színfoltot jelentenek sok fali fülkék, amelyekben szentek szobrai húzódnak meg.

 

Jellegzetes elemei Egernek a pincék, bár eddig nem kapták meg a kellő figyelmet. A legismertebb a már említett Szépasszony-völgyi pincesor. De találunk kevésbé ismert borházas pincesorokat a Farkasvölgy utcában vagy a Szalapart utcában is, amelyek méltók volnának a műemlékvédelemre, mielőtt a tulajdonosok teljesen átalakítják, garázssorokká ezeket a becses hagyatékokat.

 

Eger kevés reneszánsz, török és középkori műemlékekkel rendelkezik, az ezekkel való találkozás mindig különleges élménynek számít. Városképileg is jelentős a török minaret és vár látványa, amelyek meghatározóak az összkép szempontjából.

 

A XVIII. század közepétől Egernek nagyszámú paraszti lakossága volt, amely a történelmi városmagon kívül, a hóstyákon lakott.

 

A Rác, a Cifra, a Maklári és a Hatvani hóstya a XVIII. században épült ki, a Károlyváros Eszterházy idejében, a Csákó, Kanada, Hajdúhegy, végül az Almagyar domb és az Északi lakótelep pedig a XX. században. A külső vár felrobbantása helyén keletkezett a Sánc városrész, amelyet főleg iparosok laktak.


Az egykori külső városrészek, a hóstyák házai többnyire kis telkekre épültek. Olyan kicsire, hogy a lakóház mellett annyi hely maradt a szomszéd portáig, hogy csak a széles nagykapu fért el rajta. A múlt századi hagyományokat még őrző házak kapuja szervesen hozzáépült a homlokzathoz, úgyhogy az utca zárt sorú beépítés képét mutatja.
Ezek a kapuk kétszárnyúak és deszkából készültek, kiskapu nélkül, mert arra már nem volt hely. A régi hóstyai házak nagyobb része kőből készül, mely az utcai homlokzatot is meghatározta annyiban, hogy a sokszor kontyolt nyeregtető alatt többé-kevésbé díszített, vakolt oromzat állt.

 

Sokféle módon lehet felfedezni a várost. Mi most olyan sétákra hívjuk a látogatót, amely kifelé, a hóstyák felé visz. Közben természetesen megismerkedünk a jelentősebb műemlékekkel is.

 

A régi városszerkezet őrzi leghívebben a hajdani egri életet, a szőlőművelés és borászat hagyományait abból az időből, amikor Eger először vált nemzetközi hírnevűvé kitűnő borai által. Azért indulunk el arrafelé, hogy megismerjük a település kevésbé ismert részeit, amelyek fölött felsejlenek a szőlőtőkék, a bortermő dűlők.

 



< Vissza