Ugrás a fő tartalomhoz
2024. november 23. | Kelemen
Óriási érdeklődés fogadta a pályaválasztási
Ismét pályaválasztási kiállítást...
Felkerültek az első díszek a város karácsonyfájára
A katasztrófavédelem és a Városgondozás...
Átadták a Kicsi Nagykövet tehetséggondozó program
11 gyermek vehette át elismerő oklevelét...
Élményekkel teli egészségnapot tartottak
Interaktív foglalkozások, flashmob, zenés...
Adventi gyűjtést szervez a Máltai
Idén is szervez cipős doboz akciót a...
70 éves a Szilágyi
70 éves fennállását ünnepli idén az...
Nemzetközi falatokat kóstoltak a fiatalok
Édes és sós falatok is terítékre...
HIRDETMÉNY feszültség alá helyezésről
Ostoros, Pajdos dűlő hrsz.: 1309/9., + 10...
XXII. Dr. Renn Oszkár Emlékülés
Huszonkettedik alkalommal tartott...
Segítség egy gombnyomásra
A Gondosóra Programról tartottak...
Családbarát munkahely a könyvtár
Családbarát Munkahely Díjjal ismerte el a...
A tájékozódási futást népszerűsítették
A tájékozódási futás alapjaival...
Országos Rajzfilmünnep
Rajzfilmsorozatokkal és kézműves...
Éjféltől 24 órás hóügyeletet tart a Városgondozás
Éjféltől lép életbe a Városgondozás...
Palóc Mesemondó Találkozót rendeztek
A palóc tájnyelv, a tehetséggondozás és...
Fokozottan óvatos közlekedésre
A biztonságos téli közlekedés...
Ilyen nagy karácsonyfája még nem volt a városnak
Ma délután felállították Eger...
A magyar nyelv napját ünnepelték a Szilágyiban
1844. november 13-án nyilvánították...
Hamarosan érkeznek a konzultációs ívek
Jelentős béremelés, családpolitika...
Az önkormányzatok pénzügyeiről tárgyalnak
Egerben tartják a XXIV. Önkormányzati...
A magyar jelnyelv napját ünnepelték a Mlinkóban
November 9-e a magyar jelnyelv napja, ebből...
Csiszolódó gyémántok
Harmadik alkalommal szervezték meg...
Diabétesz világnap
A szűrések fontosságára, a sportban...
Az ingyenes szűrések célja a prosztatarák
Ingyenes PSA szűrést tartottak férfiaknak...
Ismét modern gyárakba nyerhettünk bepillantást
Több mint 100 gyáregység nyitotta meg...
Hársfákkal gazdagodott a Pásztorvölgyi Iskola
Korábban műszaki okok miatt több fát is...
Fiatalok élesztettek újra a Vöröskereszt versenyén
Ötödik alkalommal rendeztek...
Milliárdos beruházások küszöbén a város
Újabb szakaszába léphet a Egri elkerülő...
Életvédelem keresztény értékek szerint
Társak vagyunk az életvédelemben. Ez a...
Duális képzés a Vármegyei Szakképzési Centrumban
Együttműködési szerződést írt alá a...

Első séta: A vár felé

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A város szívéből, a Dobó térről vágjunk neki felfedező utunknak.


Dobó tér

GPS koordináták: 47.902414,20.376859

A főtér és környéke funkcióbővítő rehabilitációja 2012 és 2014 között zajlik.

 

A belváros keskeny utcáiból szélesedik ki Eger város díszes főtere, a Dobó István tér. A tér kedvelt találkozóhely, művészeti, kulturális rendezvények helyszíne. Nevét Dobó István várkapitányról kapta, akinek a vezetésével az 1552-es ostrom idején a vár védői visszaverték a sokszoros túlerőben lévő török sereg támadást. A vár felé tekintve a névadó Dobó István szobra magasodik kivont szablyával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Stróbl Alajos. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes, díszes épület eklektikus stílusú, homlokzatán a Szent Koronát és a város címerét láthatjuk.

A teret szegélyező házak sorában több műemlék, illetve műemlék jellegű épület áll. Érdemes a belső árkádsoros udvarokba is betekinteni, mert a nyüzsgő belváros közepében nyugalmat árasztó hangulatú elemekkel találkozhatunk.

A gyönyörű teret az egyik oldalról az Eger patak határolja, ami egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.

 

Minorita Templom

GPS koordináták: 47.902146,20.377224

A barokk templom főhomlokzata 2013-ban újult meg, a belvárosi rehabilitációs program keretében.

3300 Eger Dobó tér 4

 

A Dobó téren áll Közép-Európa egyik legszebb és legegyedibb templombelsővel rendelkező barokk temploma, melynek teljes neve Minorita Páduai Szent Antal Templom. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérdek építészének is tulajdonították. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült 1792-ig. A templomba belépve gyakran hallhatunk kellemes, lelket megújító muzsikát. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben letelepedett mester. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit, csodatételeit és halálát ábrázolják, a pozsonyi Raindl Márton munkái 1769-ből. A mellékoltárok szintén barokk hangulatot árasztanak. Éber tekintettel észrevehető, hogy a bejárathoz közeli két hátsó mellékoltárt csak festették, miután a templom e része karzattal együtt 1827-ben egy tűzvészben leégett. A templom belső szépségéhez nagyban hozzájárulnak a gyönyörű tölgyfapadok, amelyeket 1769-70 között faragtak. A templom gyűjteménye folyamatosan gazdagodik. A magyar-lengyel barátság jegyében 2002. február 24-én egy ünnepélyes körmenet után ebben a templomban helyezték el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, Árpádházi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellé. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból.

 

Egri Vár

47.904458,20.379064

3300 Eger, Vár 1.

A nemzeti emlékhely 1,7 milliárd Ft-os turisztikai attrakcióbővítést célzó rekonstrukciója 2013-ban kezdődött el.

 

Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő Egri Vár. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. A vár építésére Lambert Püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a XVI. század folyamán történt.

Főként az 1552. évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben lévő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora amikor a XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A vár déli részét védő füles bástyán keressük meg Gárdonyi Géza sírját. Az Egri csillagok íróját, a vár hőseinek krónikását 1922-ben temették el itt. A fejfáján ez áll: „Csak a teste". Az egri remete 2013-ban lett volna 150 éves, s az országos jubileumi emlékév kapcsán Eger városa megújította az irodalomkedvelők zarándokhelyeként is szolgáló, nevezetes sírhelyet.

 

Az Egri Vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon megismerkedhetünk a vár történetével, föld alatti erődrendszerével, a középkori büntetési módokkal és ezek eszközeivel. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrális maradványai, a hősök termében pedig az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja, valamint Dobó hiteles, antropológusok által rekonstruált arcmása. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.

 

 

Nevezetesség GPS koordináta
EGRI VÁR 47.904458,20.379064
DOBÓ BÁSTYA 47.904,20.378174
KOVÁCSOK TORNYA 47.903633,20.378305
DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM 47.90405,20.378887
GÁRDONYI SÍRJA 47.903327,20.381172
GÓTIKUS PALOTA (DOBÓ ISTVÁN EMLÉKMŰ) 47.904706,20.379214
KAZAMATA 47.904034,20.380389

 

 

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

A ház felújítása alatt áll, a befejezés 2014 tavaszára várható.

GPS koordináta: 47.905965,20.381862

3300 Eger, Gárdonyi u. 28.

 

A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre található az emlékmúzeum épülete, ami a 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is. Egyik legszebb történelmi regénye a 16. század törökellenes harcainak állít emléket.

Mielőtt Gárdonyi megvásárolta volna a házat (melynek eredeti címe Takács utca 24.), bormérés működött benne, és elég rossz állapotban volt. A ház felújítása Gárdonyi édesanyja irányításával történt. A ház így bővítve lett, a kert szépítve, oly annyira, hogy az író régi álma „Gárdonyi kúria" bontakozhatott ki belőle. Egyfajta falut teremtett magának a városban. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső az író itt pipázgatott, sétálgatott.

Amikor az írót a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger Közgyűlése úgy döntött, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Ezt a gesztus Gárdonyi „nagy és nemes adomány"-nak tartotta a város részéről, és csak még jobban megerősítette írói munkásságában.

Az előszoba kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta meg az „Egri csillagok" című regényét. A festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi. A dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a pipázásra utal. A tető világításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában rejlett. Belépve a nagy íróasztal látható az írógéppel, melyen Gárdonyi dolgozott, és megírta a megjelenése óta már 22 idegennyelvre lefordított Egri csillagokat, Magyarország Nagy Könyvét. Itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma. A vitrinekben megfigyelhetők még titkosírásos jegyzetei is. A kertben látható az író bronz szobra, Somogyi Árpád alkotása.

 



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!