Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom
A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.
A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyörû vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra.
Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi o
rosz ikonok gyûjteményét mutatja be.
(A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megszûnése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)