Gyakran Ismételt Kérdések
A felhívás szerint a személyi jellegű ráfordítások alátámasztására szükséges benyújtani a támogatás benyújtását megelőző évre vonatkozó bérkartonokat. Esetünkben a pályázat megvalósítói közül a projekt során többen megbízási szerződéssel kerülnek bevonásra, a Kft-vel sem most, sem a múltban nem voltak munkavállalói jogviszonyban, tehát bérkartonjaik nem állnak rendelkezésre. Az ő esetükben milyen megoldást javasolnak?
Természetesen amennyiben megbízási szerződéssel kerülnek foglalkoztatásra a projektbe bevont személyek, úgy az elszámoláshoz a megbízási szerződésekre, a részükre számfejtett megbízási díj bizonylatára, az átutalásról szóló bizonylatra, a megbízáshoz kapcsolódó teljesítésigazolásra, valamint a megfizetett járulékok igazolására van szükség. Ezeket a bizonylatokat a számviteli és egyéb adójogszabályoknak való megfelelés szerint kell kiállítani és megőrizni. Személyi juttatások elszámolása során az egyes kifizetési kérelmekhez ún. személyi összesítőt kell majd benyújtani költségvetési soronkénti bontással. Egyéb dokumentumoknak csak egy esetleges helyszíni ellenőrzéskor kell rendelkezésre állnia.
A projektszintű likviditási terv beadására mikor kerül sor? A támogatási kérelem beadásával egy időben, vagy az IH-hoz történő végső ellenőrzésre való benyújtás során?
A likviditási terv elkészítése a támogatási előleg lehívásának feltétele.
A jelen felhívás keretében megvalósuló projekteknél a felhívásban szerepel, hogy az úgynevezett "egyszerűsített költségelszámolási mód" alkalmazása során a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó anyagköltséget, illetve kötelező nyilvánosság biztosításának költségét százalékban meghatározott átalányként, (ún. flat rate), tartalékként kell betervezni a költségvetésbe. Kérdésem lenne ennek részletezettségét illetően, hogy itt egy összegben kell megadni a tervezett tartalék összegét, vagy részletezni kell, hogy milyen tételekre van tervezve, vagyis milyen módon kerül az átalányköltség feltüntetésre a költségvetésben?
A tartalékok között egyösszegben kell feltüntetni a költségvetési tételeket.
A költségvetés részletezettségét illetően szeretném megtudni, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor elegendő-e a költségvetés tervezésére szolgáló táblázat alapján a nettó-, illetve bruttó összköltséget feltüntetni az egyes költségtípusokra, költségelemekre vonatkozóan, vagy szükséges részletezettebbé tenni pl.: egységárak, havi bérek feltüntetésével, mint ahogyan az a felhívásban az elszámolható költségek alátámasztására vonatkozó fejezetben szerepel?
A támogatási kérelem benyújtásakor a nettó és bruttó értékek feltüntetése szükséges, azonban a támogatási szerződés/támogatói okirat mellékleteként a költségvetés költségvetési soronként egységárakat, költségtípusokat és költségnemeket is kell, hogy tartalmazzon.
A felhívásban szerepel, hogy bizonyos, megnevezett költségek tekintetében a megvalósítás során összesítőkön történik az elszámolás. Kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy a támogatási kérelem beadásával egy időben szükséges-e benyújtani ezen nevezett összesítőket?
A pénzügyi elszámolásról szóló útmutatóban nevesített összesítőket az egyes kifizetési kérelmekhez szükséges majd benyújtani az útmutatóban meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek való megfeleléssel.
Milyen jellegű tételek számítanak anyagnak, illetve eszköznek?
Az anyag, illetve eszköz fogalom meghatározását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmazza.
Mely esetekben szükséges az eszközökre közbeszerzési eljárást kiírni?
Azt, hogy egy beszerzés közbeszerzési eljárás köteles-e, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint a Kft belső szabályozása határozza meg a beszerzés jellegének és értékhatárának függvényében.
Nyertes projekt esetén, az abban résztvevők egy része jelenleg nem alkalmazottja a Kft-nek. A végrehajtás során is megbízási szerződéssel kívánjuk alkalmazni őket. Az ő esetükben is szükséges a bérkartonok benyújtása?
A jelenlegi pénzügyi eljárásrend szerint a személyi jellegű kiadások tekintetében a személyi összesítő benyújtása szükséges költségvetési soronkénti összesítéssel, azonban egy esetleges ellenőrzéshez minden alátámasztó dokumentumnak a kedvezményezettnél rendelkezésre kell állnia.
A TOP-7.1.1-16-H-074-1.3-1.5-3.1 (Kulturális, közösségi programok szervezése) kódszámú felhívásra vonatkozó kérdések és válaszok:
A felhívás 3.4.1.1. pontjának d része szerint kizárólag azok a projektek támogathatók, melyek legalább 2 helyi művésznek, művészeti csoportnak, egyéb helyi szereplőnek biztosítanak bemutatkozási lehetőséget.
Kit tartunk egyéb helyi szereplőnek, miknek kell teljesülnie, hogy egy embert egyéb helyi szereplőnek tekintsünk?
Egyéb helyi szereplőnek tekinthetők (bemutatkozási lehetőség szempontjából) a város kulturális közéletében tevékenykedők, akik nem foglalkozásszerűen végeznek kulturális tevékenységet (pl. művelődő közösségek vagy személyesen azok tagjai, művészeti neveléssel és tevékenységgel foglalkozó oktatók, pedagógusok, stb.).
A felhívás 3.4.1.1. pont „k" pontjának vonatkozásában mit tekintünk rendezvények? Rendezvénynek tekintjük a projektben megvalósuló programokat?
A Felhívás a rendezvény és program kifejezéseket is a közösség számára megszervezett eseményként értelmezi, amint azt 3.4.1.1 pont k) pont 3. bekezdése is taglal (mely szerint „a rendezvény főbb programjait dokumentáló fotót" is be kell majd mutatni...).
A felhívás 3.4.2 pontja alapján a megvalósítás első mérföldköve a projekt előkészítési dokumentáció teljes körű teljesítése (szakmai megalapozó tanulmány elkészítése). A felhívás 3.5.1 pontja alapján támogatás a helyi támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető. A felhívás 6.1 pontja alapján a helyi kérelem elkészítése során a többek között szakmai megalapozó tanulmányt szükséges csatolni. A fentiek ellentmondásban vannak. Kérem a segítségüket az ellentmondás értelmezésében.
A Felhívás 3.4.2 pontja első mondata szerint legalább 1 mérföldkő tervezése szükséges. Az 1. mérföldkő teljesítése akkor realizálódik, ha az előkészítési dokumentáció is teljeskörű, azaz, az előkészítésbe tartozó többféle tevékenység mindegyike megvalósul.
A projektelőkészítésbe tartozik a szakmai megalapozó tanulmány elkészítése is, ami már a támogatási kérelem benyújtásakor csatolandó (tehát előfeltétel), a Felhívás 6.1./2 pontjában megadott szempont szerint.
Ennek költsége elszámolható a Felhívás 5.5 pontjában („projektelőkészítés költségei") foglaltak alapján (amennyiben ez releváns).
A Felhívás 3.5.1 pontja vonatkozásában a projekt megkezdésére szolgáló hivatkozás az ÁÚHF 8. fejezetének 6.1. alpontja, idézem:
„6.1 A projekt megkezdése
A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok közül a legkorábbi minősül:
d) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában, a megvalósításra megkötött első szerződés hatályba lépésének napja, függetlenül a szerződés létrejöttének napjától, érvényességétől;
Nem tekintendő a projekt megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, továbbá a projekt-előkészítési tevékenység."
Civil szervezet kaphat csekély összegű támogatást?
Minden pályázó köteles az adatlap szerinti de minimis nyilatkozatot kitölteni és az adatlap részeként benyújtani.
A jogszabályok szerint csekély összegű támogatást vállalkozások kaphatnak és vállalkozásnak minősül – az adott projekt esetében – minden olyan szervezet (gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet, stb.), amely az adott projekt kapcsán, annak eredményeként gazdasági tevékenységet végez. Ennek értelmében civil szervezet is kaphat csekély összegű támogatást, ha adott projekt keretében gazdasági tevékenységet végez. Ugyanakkor a csekély összegű támogatás összege 3 egymást követő évben összesen maximum 200 000 EUR lehet, azaz csak eddig a keretig kaphat ilyen támogatást (ezért nyilatkoznia kell adott évben, és az azt megelőző két évben kapott csekély összegű támogatásokról).